Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az már látszik, hogy egyre többen kezdték el a felkészülést az áttérésre - mondta Heinczinger Róbert, az Ernst & Young Kft. adópartnere a Joint Venture Szövetség által a témában szervezett konferencián. Az okok között gazdaságossági szempontok is szerepelnek, hiszen adott idő elteltével a papírmentes rendszer sokkal olcsóbb, jobban kezelhető.
Mi lehet akkor az oka annak, hogy az e-számla mg mindig csak kezdetleges fázisban van? A témával kapcsolatban számos kérdés merül még fel, kezdve az adóhatóság gyakorlatával, a technikai lehetőségeken át a speciális ügyletekig.
Az adóhatóság nagyon szívesen venné, ha minél többen áttérnének az e-számlázásra, a lényeg annyi, hogy a metódus megfeleljen a jogszabályi előírásoknak - mondta Kovács Ferenc, APEH főosztályvezetője. A kötelező adattartalomra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hagyományos számlákra. Ez azt is jelenti, hogy biztosítani kell a folyamatos sorszámozást - itt akár hibrid megoldást is elfogad a hatóság, vagyis adott esetben az egyes sorszámú számla lehet elektronikus, a kettes pedig hagyományos, papír alapú.
Az elektronikus számlával kapcsolatban fontosak azok az elemek, amelyek a papír alapú rendszerre épülnek, de az elektronikus rendszerben nem értelmezhetőek. Ilyen a kontírozás vagy a másod-, harmadpéldány kezelése. A kontírozással kapcsolatban bármilyen megoldást elfogad a hatóság, amely megfelel az olyan legfontosabb követelményeknek, mint az elválaszthatatlanság és nyomon követhetőség. A másodpéldány kezelése nem értelmezhető, így a másolatok hitelesítésével sem kell külön foglalkozni - elegendő az eredeti példányt megfelelően archiválni.
Ez persze nem annyira egyszerű, nem lehet ugyanis ezeket a számlákat egyszerűen kinyomtatni és lefűzni. A számlákat külön szerveren kell tárolni, amelyet saját maga is megoldhat a cég, vagy akár ki is szervezheti azt.
Az uniós ügyleteknél arra is figyelni kell, hogy az egyes tagállamok másképp szabályozzák az e-számlázás kereteit - mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója. Így például Nagy-Britanniában nem kell elektronikus aláírással hitelesíteni a számlát, Magyarországon vagy Németországban viszont igen. Emellett a dokumentum megőrzésének ideje sem egységes, Magyarországon öt, Németországban tíz, Franciaországban pedig csak három év után lehet csak megválni a számlától.
Az elektronikus számla bevezetése kétféleképpen történhet, attól függően, hogy milyen rendszert alkalmaz a társaság. Az egyik a zárt elektronikus adatcsere (EDI), amelyet kifejezetten nagyvállalatoknak fejlesztettek ki, a másik az elektronikus aláírással hitelesítendő rendszer. Előbbihez szükséges, hogy a partnerek szerződést is kössenek, utóbbihoz ez nem szükséges. Azt azért célszerű közölni a partnerekkel, hogy a következő számla már elektronikus lesz.
A számla kézbesítése is többféle módon történhet. A hitelesített számlát akár e-mailben is el lehet küldeni, ám ez nagy mennyiségű kibocsátott számlánál már nem éri meg, ráadásul a kézbesítés bizonyítása nehézkes. Más módszer, hogy egy speciális honlapra kerül fel a számla, ahonnan ezt letöltheti a partner. Ez is nehézkes azonban akkor, ha sok a számla. Le lehet szerződni úgynevezett konszolidátorral is - tipikusan ilyen módszert használnak a közüzemi szolgáltatók. Ennek előnye, hogy akár a fizetés is megoldható ezen keresztül.
Ehhez hasonló a nemzetközi szintű ob10 rendszer, amelyet több nemzetközi vállalat meg is követel. Ezzel az a probléma, hogy a rendszer még nem felel meg a magyarországi szabályoknak, vagyis az APEH nem fogadja el.
