Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hétfőtől kezdve 15 napjuk van a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak arra, hogy a folyószámla-egyenlegükben megállapított pótlékot megfizessék. Az adóhatóság a gazdálkodó szervezeteket augusztus 11-e és 19-e között, a magánszemélyeket és egyéni vállalkozókat augusztus 21-e és október 31-e között értesítette, ha a folyószámláikon akár túlfizetés, akár tartozás szerepelt.
Idén több szempontból is változott a rendszer a korábbi évek gyakorlatához képest. Lényegében egyszerűbb lett azáltal, hogy csak azok kaptak kivonatot, akiknél eltérést tapasztaltak - a nullásokat már nem értesítették. Emellett az elektronikusan bevallókat nem postai úton keresték meg, hanem interneten keresztül.
Ugyanakkor kibővült a lista, az idén először ugyanis a magán-nyugdíjpénztári számlákról is értesítést küld az APEH. Ez azt jelenti, hogy a korábbi egyetlen (nettó késedelmi) pótlék helyett többet is megállapíthat a hatóság, pontosabban több elszámolási helyet tarthat nyilván. Akár 41 darabot is, ha azt vesszük alapul, hogy a munkáltatók az alkalmazottak által kiválasztott, tetszőleges magánnyugdíjpénztárnak utalják a járulékot. A nettó pótlék mellett tehát a húsz nyugdíjpénztár két-két adóneme adhatja ki a 41-féle pótlékelszámolást.
A másik jelentős változás hatására idén minden bizonnyal túlteng majd az illetékeket érintő tartozás. Ennek az az oka, hogy az illetékhivatalok tavaly januári integrációja után csak mostanra futottak össze a korábbi megyei nyilvántartású adatok. Több mint másfél millió folyószámla-kivonatot kaptak a magánszemélyek, ami 200 ezerrel haladja meg a tavalyit. A kiküldött kivonatok közül 880 ezer tartalmaz pótlékfizetési kötelezettséget, vagyis az esetek 55 százalékában tartozásról küld értesítőt az APEH. Tavaly az 1,3 millió kivonatból 467 ezer utalt tartozásra - ez akkor 36 százalékos aránynak felelt meg.
Azt egyelőre persze még nem lehet tudni, hogy a vélelmezett illetéktartozások közül mennyi állja meg a helyét, az illetékszabályozás ugyanis speciális terület, nehézkes adók módjára kezelni. Tipikusan ebbe a kategóriába tartoznak egyes kedvezmények, illetékcsökkentő szabályok. Például lakáscsere esetében illetékfizetési kötelezettség csak az eladott és megvett lakás árának különbsége után keletkezik, ám a két tranzakció jellemzően több hónapos csúszással követi egymást. Az adóhatóság ennek ellenére nyilvántartja a késedelmi kamatot, amit sokan elfelejtenek megfizetni.
