Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár a köztudatban úgy él, hogy a magyar járulékrendszert torzítja, a versenyképességet rontja a teljes adó- és járulékteher, ezen belül pedig magas a munkaadói tb-járulék, ezért átcsoportosításra lenne szükség a munkavállalói és a munkáltatói terhek között, áttekintve a régió országainak 2008-tól hatályos járulékmértékeit, a fenti megállapítás korrekcióra szorul. A magyar munkavállalónak 17 százalék járulékot kell fizetnie bruttó bére után, ami abszolút értékben az egyik legmagasabb a KPMG által vizsgált országokban. Ennél csak Szlovéniában és Horvátországban kell többet fizetni.
Az élbolyba tartozik a magyar munkaadói tb-járulék mértéke is. Itt az a meglepő, hogy két olyan ország - Csehország és Szlovákia - tud ennél magasabb elvonást felmutatni, amelyekkel a legnagyobb küzdelmet folytatjuk a befektetésekért - úgy tűnik, önmagában a tb-járulék kevés annak eldöntéséhez, hová telepedjen a tőke.
Amiben viszont vitathatatlanul igaza van a járulékrendszert kritizálóknak, hogy a többi országhoz képest aránytalanul nagy terhet viselnek a munkaadók a járulékfizetésből. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarországon a legnagyobb, 49 százalékos a bruttó bért terhelő járulék mértéke - ráadásul a különböző egyéb elvonások (eho, vállalkozói járulék) tovább növelik az elvonás mértékét. Persze a számok mögött eltérő járulékplafonok és szolgáltatások állnak...
Az országok közül jelenleg Bulgáriában a legkisebb a járulékteher. Szinte a magyarországival megegyező mértékű viszont a szlovákiai tb-kasszák feltöltésére levont járulék - ez újabb bizonyíték arra, hogy a közteherviselés, azon belül is a járulékteher fontos, de nem elsődleges szempont a beruházók szemében a letelepedéskor.
