Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Sokan kárhoztatják a magyar adóhivatalt az ügyvitel lassúságáért, ám körbetekintve Európában azt tapasztalni, hogy máshol sincs ez másként, az ügyfelek a nyugat-európai országokban is panaszkodnak a körülményes, bonyolult eljárásokra. Kitekintésünkből az derül ki, hogy a legtöbb országban már az is gondot okoz, hogy elegendő számú szakképzett ügyintézőt tudjon alkalmazni az adóhatóság. Magyarországon ez a feladat javarészt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra (APEH) hárul, mivel szakirányú képzést az oktatási rendszer nem biztosít. Ezért a munkára jelentkezők első lépésként alapképzésben vesznek részt, majd idővel szakosodnak az egyes területekre.
Szintén általános tapasztalat, hogy nem lehet bármilyen üggyel felkeresni a helyi szintű adóigazgatóságokat, összetettebb ügyekkel csak felső szinten foglalkoznak. A határidők is széles skálán mozognak, általánosságban elmondható, hogy egy bonyolultabb ügyben kért jogértelmezésre 6–8 hetet kell várni szerte Európában.
Az APEH-nél évek óta nem készült átfogó, országos vizsgálat az ügyfél-elégedettségről, aminek elsősorban anyagi okai vannak – tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Lovas György, az adóhivatal szóvivője. Elmondása szerint a megyei igazgatóságoktól, illetve az elektronikus ügyintézés során érkező visszajelzésekből arra lehet következtetni, hogy folyamatosan javul az adóhivatalhoz fordulók elégedettsége. Nagy előrelépésnek nevezte az elektronikus úton történő szolgáltatás feltételeinek megteremtését (amiért nívódíjat is kapott korábban a szervezet). Az anyagi források hiánya miatt viszont az e-szolgáltatások további fejlesztését csak lassabb ütemben tudják végrehajtani, mint ahogy szeretnék.
Lovas György szerint európai összevetésben is megállja a helyét az APEH; aktív tagja az Európai Adóigazgatások Szervezete (IOTA) szakértői munkacsoportjának, ahol világos képet kaphat az európai adótendenciákról. A 39 tagországot számláló szervezet elnöki tisztét egyébként 2006 májusáig az APEH elnöke tölti be. A szóvivő szerint az sem jellemző, hogy a magyar ügyintézés hosszadalmasabb lenne, mint az máshol megszokott. Törvényi előírások vannak erre vonatkozóan, ezen belül az ügy fajtája válogatja, hogy mennyi időt vesz igénybe a határozat megszületése. Az adóhivatalnak tekintettel kell lennie arra, hogy az érintett vállalkozás ne lehetetlenüljön el az adóvizsgálat eredménye, az esetleges hátralékok rendezése miatt, ezért nem feltétlenül cél az, hogy minél hamarabb „pénzt sajtoljanak ki” az ellenőrzés alá vont vállalkozásból – mondta a szóvivő.
Az ügyfelek nem mindenben osztják a hivatal véleményét. A magyar adóhatóságok gyakorlatának kiemelhető negatív tulajdonsága összehasonlítva nyugati kollégáikkal elsősorban a lassúság – összegezte tapasztalatait lapunknak Földes Balázs, a KPMG adómenedzsere. Az adózók ügyleteit érintő adózási kérdések megvitatására való nyitottság az egyes adóhatóságok hozzáállása, az ügylet, illetve az adózó piaci pozíciójának is függvénye. Ugyanakkor a hatóságok válaszára általában nem heteket, de hónapokat kell várnia az adózónak, az sem ritka, ha egy válasz évek múltán érkezik csak meg. A jogértelmezést elősegítő hatósági állásfoglalások, bírósági esetek megjelennek az adóhatóság internetes honlapján, ám olykor itt is hosszú idő telik el a vélemények megjelenéséig. Földes Balázs szerint az is jellemző, hogy az adótörvények helyes értelmezését firtató kérdések megválaszolásakor az APEH véleménye az uniós irányelvet – amelynek implementációja a csatlakozáskor követelmény volt – nem követi iránytűként, és hivatkozásként sem szerepelteti.
A szakértő szerint a lassúság nem szakmai felkészületlenségre vezethető vissza (bár ezen a téren is vannak hiányosságok például az általános forgalmi adók harmonizálásáról szóló uniós direktíva ismeretét illetően), inkább a mindent maga alá gyűrő hivatali bürokráciára. Tornyokban állnak az adózók állásfoglalás iránti kérelmei, ami a folyamatosan változó jogszabályi háttérnek és ennek következményeként az általános jogbizonytalanságnak a következménye. (Ezt egyébként az adóhatóság illetékese is megemlítette, mint ami befolyásolja az APEH munkájának minőségét.) Nem magyarázható viszont a jogbizonytalansággal a gyakorlatiasság nagyfokú hiánya az ügyintézés során. Kétségtelen, hogy az ellenőrzések lényegében alig változó száma mellett fokozatosan apad az ellenőrzést végzők száma, a költségvetési megtakarítás miatt. Ezzel együtt Földes Balázs szerint megállapítható, hogy az ellenőrzések során a megállapítások tartalmát gyakran az ellenőrzést vezető adóellenőr személye és szubjektív hozzáállása, szakmai hozzáértése is befolyásolja.
