Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A parlament jóváhagyásával Magyarország is részese lett a transzferárügyek rendezésében a kötelező választott bírósági eljárásnak. A képviselők – öt szocialista ellenszavazat mellett – hétfőn késő este fogadták el a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 90/436/EGK-egyezmény és kapcsolódó csatlakozási egyezmények és aláírási jegyzőkönyvek kötelező hatályának elismeréséről szóló törvényjavaslatot (tegnapi állapot szerint a törvény kihirdetésre várt). Az indoklás szerint amennyiben a kapcsolt vállalkozásoknál a – szokásostól eltérő árképzés miatti – nyereség kiigazítása során az érintett tagállamok illetékes hatóságai nem tudnak megegyezni abban, hogy a nyereséget vagy annak egy részét melyik vállalkozás adóalapjába kell beszámítani, a tagállamoknak lehetőségük van kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatására a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján.
A kétoldalú egyezmények viszont nem kötelezik az adóhatóságokat vagy más illetékes hatóságot a megegyezésre. A hétfőn elfogadott törvénnyel Magyarországon is kötelező hatállyal érvényesített választott bírósági egyezmény szerint ha az érintett hatóságok az egyeztető eljárás során két év alatt nem tudnak megegyezni, akkor az ügyet választott bíróság (tanácsadó bizottság) elé kell vinni. A bíróság hat hónapon belül köteles meghozni döntését, amely kötelező érvényű lesz a tagállamok számára – tartalmazza az indoklás.
Lényeges, hogy az egyezményhez csatlakozott államok a tanácsadó bizottság bevonásától függetlenül ugyanabban az ügyben kezdeményezhetnek bírósági vagy közigazgatási eljárást. Nem köteles kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményezni vagy tanácsadó bizottságot felállítani az állam illetékes hatósága abban az esetben, ha a bírósági vagy közigazgatási eljárás során meghozott jogerős határozat értelmében a nyereségkiigazítás alapjául szolgáló tevékenységek okán az érintett vállalkozások valamelyike súlyos büntetéssel sújtandó.
A tanácsadó bizottság tagja a törvény szerint az érintett illetékes hatóságok két-két képviselője (de ez megállapodástól függően egy-egy személyre is csökkenthető), valamint elismert szaktudással rendelkező, független személyek. Utóbbiak egy listáról kerülhetnek be, amely tartalmazza a szerződő államok által kijelölt valamennyi független – államonként öt-öt – személyt. Melléjük helyettest kell kinevezni, ha akadályoztatva lennének kötelességük teljesítésében. A listáról – kölcsönös megegyezés híján – az érintett hatóságok által végzett sorsolás útján kerülhetnek be a független személyek, ám ennek vannak korlátai. A hatóságok ugyanis kifogást emelhetnek azok ellen, akik valamelyik érintett adóhatóság munkavállalói vagy annak nevében tevékenykednek, illetve ha jelentős részesedéssel rendelkeznek a kapcsolt vállalkozásokban; azok alkalmazottai vagy tanácsadói, továbbá ha megkérdőjelezhető az elfogulatlanságuk. Szempont még a függetlenek kiválasztásánál, hogy a szerződött állam állampolgárainak kell lenniük, és azon a területen kell lakóhellyel rendelkezniük, ahol az egyezményt alkalmazni kell.
A bizottság tagjai a függetlenek listájáról bekerültek közül választanak elnököt, akinek meg kell felelnie az országban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósnak kell lennie. A döntéseket egyszerű többséggel fogadják el. A bizottság tagjaira titoktartási kötelezettség vonatkozik az ügyekben. A jelentkező költségeket – az eljárásnak a kapcsolt vállalkozást terhelő részén felül – az érintett szerződő államok egyenlő mértékben állják.
Mindszenti Mónika, a KPMG adómenedzsere szerint hosszadalmas eljárás elébe néznek azok a vállalkozások, illetve adóhatóságok, amelyek ezen az úton rendezik ügyeiket. Az egyezmény átvétele nem pusztán formalitás, az befolyásolhatja a Magyarországon jelen lévő multinacionális cégek (amelyeknél a külföldi anyacég és a magyarországi leány között áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony) transzferár-politikáját. Azoknak a vállalkozásoknak lesz érdekük a kettős adóztatást kizáró intézmény igénybevétele, amelyeknek növeli az adóterheit az adott ország adóhatóságának döntése, hiszen ebben az esetben a másik oldalon, a másik államban működő érdekeltségnél épp a kettős adóztatás kizárása miatt csökkenteni kell az adókötelezettséget. Ebből viszont az utóbbi adóhatóság nem fog könnyen engedni, vagyis elhúzódó egyeztetésekre van kilátás.
