Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eddig a munkavállalói ösztönzés egyik formáját jelentő részvényopciókat a papírok eladásából befolyt összeg után 38 százalékos szja, illetve 11 százalék eho terhelte. Ez utóbbit elvileg a munkaadó is fizethette volna, a gyakorlatban azonban többnyire a munkavállalók vállalták fel. Az IVSZ mai tájékoztatóján elhangzott: a tervek szerint szeptember 1-től további teher, összesen 29 százaléknyi járulék sújtja a részvényopciókat, ami után mindössze 20,5 százalék maradna a dolgozók zsebében.
(Ez úgy jön össze, hogy szeptembertől az eho helyett 8,5 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék egészségbiztosítási járulék, valamint további 29 százalék társadalombiztosítási járulék terheli az összeget, ami az szja-val együtt összesen 79,5 százalék.)
A változás az eddigi szabályozás kiterjesztését jelenti. Jelenleg amennyiben egy munkavállaló az őt munkaviszonyban foglalkoztató cégtől részvényopciót kap, és a papírokat értékesíti, a bevételt 29 százalékos tb-teher sújtja. A 11 százalékos elvonás azt a részvényopciót érinti, amelyet attól a cégtől kapott, amellyel nincs munkaviszonyban. A szabályozás szeptember 1-től úgy változik, hogy a munkavállalót alkalmazottként foglalkoztató cég mellett a kapcsolt vállalkozási kör részvényeire is vonatkozik a 29 százalékos teher. Vagyis ha egy X multinacionális részvénytársaság hazai leányvállalata dolgozóit részvényopcióval ösztönözte, eddig arra 11 százalékos eho vonatkozott, hiszen a munkavállaló az X cég részvényeihez juthatott hozzá, márpedig azzal nem volt munkaviszonyban.
A változás - amelyről egyelőre nem tudni, mekkora többletbevételt hoz - a költségvetés helyzetét nem oldja meg - véli Zara László. Az Adótanácsadók Egyesületének elnöke hozzátette, a változtatást csupán a járulékalap-szélesítés és a többletbevétel iránti igény indokolhatta, ráadásul ez úgy került be a jogszabályba, hogy előtte nem történt egyeztetés. (Az IVSZ szerint 1-2 milliárdos bevételről van szó.)
Az IVSZ szerint ez elfogadhatatlan, aláássa a részvényopciós programokat, a Magyarországon lévő multinacionális cégek ezeket az ösztönző eszközöket a jövőben nem tudják majd alkalmazni. A szövetség úgy véli, mindez a foglalkoztatottak számának csökkenéséhez is vezethet, ugyanis az anyavállalatok igyekeznek majd a legkedvezőbb körülményeket biztosító országokba vinni a projekteket. Az IVSZ becslése szerint a megszorítás több tízezer munkavállalót érinthet, ugyanis az informatikai szektorban a multinacionális vállalatok nem csak a menedzserek, hanem jellemzően minden munkavállaló esetében használják ezt az ösztönzőeszközt.
Az opciókat a munkavállalók az egy éves moratórium lejárta után a tizedik évig érvényesíthetik. A munkaadók azért is ellenzik a terhelés növelését, mert annak költségét nem tudják betervezni, hiszen a rendelkezésre álló 9 év alatt nem tudni előre, a munkavállaló milyen részvényárfolyam mellett érvényesíti opciós jogát.
A terhek növelése nyomán az IVSZ szerint a munkavállalók három stratégiát követhetnek. Vagy kivárnak, azaz az opció igénybevételére rendelkezésre álló 9 év során bíznak abban, hogy kedvezőbbé válik a feltételrendszer, vagy pánikszerűen eladnak még szeptember 1. előtt, vagy nem vallják be, hogy ilyen ösztönzőben részesülnek, azaz adót csalnak.
A szakember részben egyetért az IVSZ várakozásaival. Az azonnali eladás kevésbé valószínű, helyette rövid távon vélhetően inkább kivárnak az érintettek, a multik megkezdik a kiskapuk keresését. Ha ez nem megy, valószínűleg megpróbálnak majd valamilyen nyomást gyakorolni alkalmazottaikra, adott esetben járulékeltitkolásra bírni őket. Ha ez sem megy, elvihetik a projekteket, ami a legrosszabb variáció, hiszen azzal munkahelyek kerülnek veszélybe és végső soron a hazai leányvállalatot is felszámolhatják, ha jelentős volt a juttatások között a részvényopció súlya. Zara tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy ennyire nem sötét a jövő, hiszen általában csak a jövedelmek kisebb részét adja a részvényopció, ami jobbára egyszeri, ösztönzési célú juttatás, nem folyamatos "fizetés-kiegészítés". Hozzátette: ez az ösztönzési forma főként a kiemelten fontos munkaerőt érinti, őket a részvényopciókkal akarják hosszabb távon a cégnél tartani.
Az egyszerű eltitkoláson túl Zara László szerint az érintett cég azzal is trükközhet, hogy részvényopciót a jövőben egy olyan külföldi kapcsolt vállalkozás adja, amely nem az EU-ban vagy az USA-ban működik. Ezzel azt lehet elkerülni, hogy az APEH-nek külföldi társszervei a megszokott adatcsere keretében tudomására hozzák, ki kapott részvényopciót. Végső esetben az is megoldás lehet, hogy a multinacionális vállalat itteni leányát alkalmazottastul áttelepíti egy olyan uniós tagállamba, ahol kedvezőbbek az adózási feltételek. A frissen csatlakozott országok ideálisak lehetnek, mert ott nem korlátozták a külföldiek foglalkoztatását.
Zara úgy véli, a kormány szeptemberben ugyan nem visszakozik, a választások közeledtével azonban - attól függően, hogy az érdekképviseletek mennyire hallatják hangjukat - sor kerülhet változtatásokra.
A részvényopciókra kivetendő terhekről és a természetbeni juttatások adóztatásáról ma tárgyal az Országos Érdekegyeztető Tanács.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter kijelentette: tud a problémáról, s a megoldás érdekében egyeztetést kezdeményezett a pénzügyi tárcával.
