A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Meglepte a lapunk által megkérdezett szakértőket a kormány keddi bejelentése, miszerint 40 milliárd forinttal növeli az áfabevételeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A meglepetést az okozta, hogy éppen 40 milliárd forint pluszt kötött ki a kormány. Az áfabevételek ennél nagyságrenddel nagyobb elmaradást mutatnak, ráadásul ehhez még egy jelentősebb tételt is hozzá kell számolni, mégpedig az Európai Bíróság ítélete alapján visszaosztandó, eddig visszatartott áfát, ami 200-250 milliárd forint. Ezt az idén le akarják tudni, vagyis ha már mindenáron ragaszkodik a kormány az áfatervszámok tartásához, akkor legalább 300 milliárd forintot kellene fognia.

A nyugdíjból mindenre van pénz

A NAV-val szemben megfogalmazott követelés komolytalannak látszik. Az éves áfabevételek nagyságrendileg 2500 milliárd forintot tesznek ki, vagyis ehhez képest egy 40 milliárdos tétel szinte semmi. Decemberben egy-két napos csúszásokkal ez simán hozható − példálózott egyik forrásunk. Ráadásul januárban már senkit sem érdekel, hogy összejött-e vagy sem ez a  40 milliárd, a kormány nyilván azt mondja majd, beszedték − fogalmazott  élesen forrásunk.

De nem is ez értelmetlen, hanem maga a százmilliárdos megtakarítás és annak mantrázása. Az idei évet eleve a nyugdíjpénztári pénzek beszedése határozta meg. Abból eddig is képes volt "bármit" finanszírozni az állam. Valójában az átláthatóságra kínosan ügyelve, inkább milliárdok után kapkod a kormány.

Hosszabb távú ötletek

Rövid távon biztosan nem lehet áfát fogni − összegezhető a szakértők véleménye. Ha bármit is akarnak, ahhoz törvényt kell módosítani, aminek révén feltételekhez köthető a visszautalás. Ennek azonban nincs nyoma − mondta egyikük.
Jövőre azonban érdemes lehet elgondolkodni azon, milyen eszközökkel védhetők meg a bevételek. Ez különösen annak fényében fontos, hogy nem lehet már korlátozni a visszautalást − pontosabban ez körülményesebb lesz. A gát megszüntetése azonban komolyan veszélyeztetheti a bevételeket, mert könnyebben lehet elcsalni az áfát − ez akkor is visszajár, ha valójában még be sem fizették azt.

Ennek kivédésére több megoldás is szóba jöhet. Egyrészt bizonyos cégeket arra lehet kötelezni, hogy a bevallásuk mellé a részletes áfaanalitikát is csatolják. Ezzel olyan információi lennének a NAV-nak, amivel azonnal tetten érhető a csalás. Ilyen rendszert azonban csak évek alatt, s csak bizonyos méret felett érdemes bevezetni. Másik megoldás a szankciók szigorítása. A nagy adótartozást felhalmozók listája mellett létre lehetne hozni a cégeket bedöntő ügyvezetők listáját is − a jelenlegi rendszer, amely nem képes kiszűrni az ilyen cégvezetőket, nem tartható fenn.