Drámai a magyar borászat hatékonysági mutatója, ennek pedig több oka van. Az ország sajátossága, hogy a termőterületek több, mint négy ötöde három hektár alatti és a rossz történelmi tapasztalatok miatt a szövetkezeti gondolkodás idegen, így nem valósulhat meg a munka és az eszközbeszerzés elengedhetetlen összehangolása. A kormánybiztos szerint az elmúlt egy évben nagyot léptek előre, hogy külföldi szakértőkkel, tudományos háttérrel azonosítsák a problémát. A megoldás első lépéseként készítettek egy akciótervet, amely 2024 év végéig tartalmazza a legfontosabb elvégzendő feladatokat.
Hosszútávon azonban olyan problémákkal kell megküzdeni, amelyek kialakulása is évtizedek alatt zajlott le. Ilyen a termőterületek drámai csökkenése, a borfogyasztó társadalom öregedése és a megváltozott fogyasztói szokásaink. Rókusfaly Pál szerint az újítások hiányát mutatja az is, hogy ameddig más alkoholos termékek esetét nagy választékban jelentek meg az csökkentett alkoholos, vagy alkoholmentes termékek az elmúlt években, addig hazánkban ez teljességgel hiányzik a borászati piacon. Véleménye szerint a fiatalok alkoholhoz való viszonya egy irányba változik: csökken az alkohol iránti igény, ezzel párhuzamosan pedig egyre inkább fogyasztanának üdítőként olyan italokat, amelyek korábban alkoholos formában voltak csak elérhetőek.
Értékesítés a pincészetben
A kormánybiztos szerint biztosan anyagi megterhelést fog jelenteni az újonnan bevezetett betétdíj rendszer, ugyanakkor szerinte a problémát sokkal inkább az EU-s elvárások okozzák, mint a magyar kormány ártó szándéka. Rókusfaly Pál szerint a megemelkedett költségek egyik lehetséges fedezete lehet a termelőknél megnövekedett közvetlen vásárlás, miután a kormány „repiadó” mentessé tette a pincészeten belüli értékesítést: ezzel a kiskereskedelem irányából a borászok felé terelve a forgalmat.
