A lakáspiaci kereslet visszaesett novemberben, aminek köszönhetően az év végére visszafogottabbá vált a drágulás üteme is. A budapesti lakáspiacot még hajtja a lendület, mivel az eladó lakóingatlanok ára 1,6 százalékkal nőtt egy hónap alatt, éves összevetésben pedig 13 százalékkal került feljebb.
Az MNB novemberi lakáspiaci jelentésében is hasonló tempót mutat a fővárosi áremelkedés. Összességében a lakásdrágulás motorja az, hogy az idén a tavalyihoz képest éledező kereslet folyamatosan felszívja a kínálatot a piacról, ami az árakat is hajtja felfelé
– mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A drágulás lassulását jelzi, hogy Budapesten és Pest vármegyén kívül sehol sem emelkedtek a lakásárak. Sőt, Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint a Szegedet is magában foglaló dél-alföldi régióban 1 százalékos árcsökkenés is történt az előző hónaphoz képest.
A kínálat mind a használt, mind az új lakásoknál kulcskérdés, mivel annak bővülése visszafoghatja a drágulás ütemét. Erre az új lakásoknál szükség is van a mostani árakat tekintve. A fővárosban az eladásra szánt új lakóingatlanok középértéke 100 millió forint, az egyik fele ennél drágábban, a másik fele pedig olcsóbban szerepel a kínálatban.
Az újlakás-kínálat bővüléséhez hozzájárulhat a márciusban induló állami lakásépítési program, aminek keretében a kormány 200 milliárd forintot biztosít lakás- és bérlakás-építésre, valamint kollégiumfejlesztésre. Az első becslések szerint a program 800 milliárd forintot mozgathat meg az első öt évben. Ennek célja, hogy évente 25 ezer új lakás épüljön a jelenlegi 15-20 ezer helyett.
A részletekről ITT írtunk bővebben.
