Újra nyereséget termel a Líra Zrt.

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A könyvszakmában 2009−2010-ben ütött be a válság, ám rögtön háromféleképpen − mondta a Napi Gazdaságnak Kolosi Tamás, a Líra Könyv Zrt. igazgatóságának elnöke. A szektor 1995 és 2009 között komoly fellendülésen ment keresztül, amit jól mutat, hogy 2008-ban Budapesten például két és félszer annyi könyvesbolti alapterület volt, mint Bécsben. Ez később azonban visszaütött, hiszen a túl sok könyvesboltot már nem tudták eltartani a vásárlók, ezzel párhuzamosan pedig elkezdődött a gazdasági válság; az sem segítette a szektor magyarországi helyzetét, hogy a nemzetközi könyvpiac is visszaesett ebben az időszakban. Ez részben a digitális technológiák megjelenése miatt volt, részben pedig magában hordozott egy átrendeződést: amíg a szépirodalom és az ismeretterjesztő − főképp művészeti − kiadványok eladásai zuhantak, addig a gyermek- és ifjúsági könyvek reneszánszukat élték. Mindezek következtében az elmúlt 3-4 évben a magyarországi könyvforgalom 20-25 százalékkal esett vissza: a válság kitörése előtti csúcsévben a forgalom csaknem 68 milliárd forintot tett ki, míg tavaly már csak 58 milliárdot − magyarázta Kolosi.

Helyzetünk speciális a könyvpiacon, hiszen a válság kezdetén volt egy téves befektetésünk, amely jelentős veszteségeket okozott − mondta a többek közt a Magvető, a Corvina, a Manó Könyvek és Athenaeum kiadót birtokló cég vezetője, aki szerint ezen már túl vannak, a könyvkiadók a válság idején is nyereségesen működtek.

Más a helyzet a könyvkereskedelemmel, amely még 2010−2011-ben is veszteségeket termelt, azonban tavaly már sikerült minimális pluszban zárniuk az évet. (Máig erős a könyvforgalom szezonalitása: nem ritka például, hogy bár egy könyvesbolt költségei minden hónapban ugyanakkorák, mégis 10-11 hónapon keresztül veszteségesen működik, majd decemberben hirtelen megugrik az árbevétel. Más a helyzet a könyvkiadókkal, melyek könnyebben alkalmazkodnak a megjelenésekkel a szezonalitásokhoz.) Mindezt úgy érte el a Líra, hogy forgalma a nyolcmilliárdos csúcsról nagyot csökkent − mondta Kolosi, aki szerint éppen ezért kénytelenek voltak néhány veszteségesebb üzletet bezárni.

Az első öt hónap 6-7 százalékos növekedése nyomán 2013 egészére optimistán tekint az elnök, aki szerint nem gondolkodnak új boltok nyitásán. Stabil a hálózat, ezzel együtt nem zár ki minőségi cseréket, amikor jobb forgalmú helyre költöztetnek egy-egy meglévő boltot. Új bolt nyitása ellen szól, hogy a könyvkereskedők költségei sokat nőttek az utóbbi 10-15 évben, ami leginkább annak tudható be, hogy a belvárosi könyvesboltok jelentős része átköltözött a bevásárlóközpontokba. Ennek nyomán egyrészt nőttek a bérleti díjak, másrészt a nyitva tartás heti 40-45 óráról 70 órára emelkedett, harmadrészt gyarapodott a bérköltség is.

A helyzeten az sem segít, hogy az államnak \"problematikus\" a viszonya a könyvpiaccal − fogalmazott Kolosi, aki példaként hozta, hogy csökkent a Nemzeti Kulturális Alap könyvtámogatása, de a Márai program eredetileg tervezett egymilliárdjából is csak 200 millió forintot látnak idén. Véleménye szerint a szakma legnagyobb problémája, hogy amíg az EU 27 országából 18-ban könyvtörvény szabályozza a forgalmat és az árakat, addig ezt Magyarországon évek óta hiába próbálják elérni. Külföldön a szabályozás úgy néz ki, hogy az új könyvekre van egy úgynevezett könyvárkötöttség, azaz − országtól függően − fél és két év közötti ideig nem lehet az újonnan megjelenő kiadványoknak az árán változtatni. Ezzel szemben itthon a Gazdasági Versenyhivatal versenyellenesnek tartja azt, ha a könyv tulajdonosa, a kiadó határozza meg, mennyi a könyv ára, ami nonszensz − véli Kolosi. A könyvszakmának egy éve sikerült konszenzust kialakítania, így most már kizárólag a politikusokon múlik, hogy mikor léphet életbe az új jogszabály. Van néhány ígéretünk a parlamentből, hogy lesz eredménye a munkánknak, most erre várunk − fogalmazott a szakember.