Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hosszú idő óta a plázastop az egyik legmegmagyarázhatatlanabb jogszabály, ami átment a parlamenten, annak ellenére, hogy a lobbiszervezetek tételesen bizonyították, hogy a paragrafusok betartása nemcsak a kiskereskedelem és a beszállítói ipar, hanem az építőipar számára is kedvezőtlen, visszafogja a növekedést, az önkormányzatok pedig több jó üzlettől is elesnek.
Ezt a jelek szerint nem nagyon szeretné Győr városa, ugyanis a közgyűlés nemrég lényegében egyhangúlag zöld utat adott az Auchannak ahhoz, hogy a város határában újabb bevásárlóközpontot építsen. Az önkormányzat azt követően fogadta el a már korábban a város stratégiai bizottságán is átment előterjesztést, hogy az országgyűlés egy nappal korábban megszavazta a plázastopot. Az építési tilalom alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve egy a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő (a kereskedők egymás között \"KB\" jelzővel illetett) bizottság véleményét. Az Auchan a beruházás első ütemének keretében élelmiszer-áruházat, a komplexumon belül pedig különböző funkciójú kisebb üzleteket akar kialakítani. A második ütemben különböző profilú szakáruházak, többek között bútor-, sport- és barkácsáruház, valamint egy gyorsétterem és egy autómosó létesülne a többhektáros szolgáltatóparkban.
Borkai Zsolt polgármester azzal érvelt a beruházás mellett, hogy az Auchan az építkezéssel párhuzamosan több mint egymilliárd forint értékű közlekedésfejlesztési programot valósít meg a városnak egy olyan részén, ahol a hatalmas forgalom miatt nagyon sok a baleset.
A plázastop a politikai berkekben is nyíltan kirekesztő intézkedésként emlegetett, elsősorban a diszkont kereskedelmi láncok terjeszkedését hivatott visszafogni. Ez ugyanakkor merőben ellentétes az uniós normákkal. Ráadásul nem mellékesen a Magyarországon működő diszkontláncok többsége német hátterű − Magyarország pedig gazdaságilag erősen függ Németországtól.
Nagy kérdés, hogy a kormányzat mit szeretne kezdeni a szemmel láthatóan betarthatatlan jogszabállyal. Elemzők szerint a törvénynek köze van egy állami élelmiszer-ellátó rendszer kialakításának elősegítéséhez. Az utóbbi időben szóba került egy állami cigarettaértékesítő hálózat kialakítása és egy szociális bolthálózat létrehozása is. Ha ezek valóban aktuálissá válnak, a jogszabályt nagyon gyorsan élesíteni lehet − azon a környéken, ahol elindul az állami üzlet, valóban tiltják majd a kiskereskedelmi fejlesztéseket. Kérdés azonban, hogy ehhez honnan lesz pénz. Most ugyanis újra kell tervezni a költségvetést, és az olyan égetően fontos területeknél is újra kell számolni a pénzt, mint például a hulladékgazdálkodás, ahol újfent az állam kíván szerepet vállani.
A győri döntés precedens értékű lehet, hiszen minden komolyabb város önkormányzata keresi a lehetőséget a kereskedelem fejlesztéséhez és örömmel vesz a győrinél kisebb beruházásokat is. A közgyűlés mostani döntésére bármelyik polgármester hivatkozhat és kijárhatja majd az illetékes minisztériumnál a beruházást. Ha viszont nemet mondanak az igényekre, az önkormányzat nagyon gyorsan szembekerülhet a kormányzattal, ami pedig politikai patthelyzethez vezet.
Az Auchan többek között Győrben vállalta az M1-es autópályáról a 83-as főútra vezető csomópont korszerűsítését is. A képviselő-testület ülésén érvként hangzott el az is, hogy az Auchan a beruházással mintegy 500 új munkahelyet teremt a városban. Az áruházláncnak ez lenne a negyedik vidéki egysége, a fővárosi agglomeráción kívül csak Miskolcon, Székesfehérváron és Kecskeméten működtet áruházat.
