Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kevés olyan ünnep van Magyarországon, ami annyira megosztja a fogyasztókat, mint a karácsony. Legalább három részre. Szereti, igazodik, rühelli. Három éve ez már nemcsak a fogyasztókra, de a kiskereskedelemre is igaz. Irdatlan mennyiségű forgótőkét kell lekötni a készletekben, nincsenek támpontok, hogyan alakul a szezonban a fogyasztói bizalom, mennyi elkölthető jövedelem maradt a zsebekben, nem utolsósorban pedig egyre több nehéz sorssal kell szembesülnie a kereskedőnek, úgy, hogy ő maga sem tudja: februárban nyitva lesz-e még a boltja, vagy kénytelen lehúzni a rolót, mert a karácsonyra lekötött likvid tőke felborította a fizetőképességet. Áll a raktáron a készlet, az árbevétel pedig a villanyszámlára sem elég.
Három éve ez a depresszió nyomja rá a bélyegét a legszebb ünnepre, és ezen az sem segít, hogy decemberben 20-25 százalékkal megugrik a forgalom, a vevői feszültséget pedig oldja a vásárlás és ajándékozás öröme.
Talán épp a kereskedői-fogyasztói depresszió miatt szűkül évek óta egyre rövidebb időszakra a karácsonyi vásárlási láz.
Emlékszem, gyermekkoromban a szüleim már a novemberi fizetésnapkor elkezdték az ajándékok vásárlását, a nagyszüleim pedig tervezték a sütemények sütésének menetrendjét. Nem csak én, ők is kiélvezték az advent minden egyes percét (talán mert ebben az időszakban olyan dolgokat is lehetett kapni, amit hétköznapokon nem). Ma viszont talán éppen a bőség zavara és a helyzetnek megfelelően a vékonyka pénztárcák miatt az adventi időszakot a kiskereskedelemtől, a szolgáltatásoktól távol, elbújva várja a fogyasztó, és ha már látja az év végét, illetve pénztárcájának tartalmát, csak akkor kezd bele az \"ünneplésbe\" − jellemzően 15-e után. Ez már önmagában kódolja a kevesebb költést, ám jóval nagyobb probléma, hogy ekkor már hiába akar a vevő valami drágábbat, szebbet, jobbat, nem lesz a polcon. Épp amiatt, mert a kereskedő a forrásait nem akarta drágább termékekben lekötni, félve attól, hogy sokáig a nyakán marad. A vevő nem lesz elégedett, mert nem azt kapta, amit szeretett volna, a kereskedő ugyancsak nem, mert a szezontól több forgalmat várt. Ezzel a depressziós kör bezárul − az év legszebb pillanatában pedig kielégületlenül áll egymással szemben fogyasztó és kereskedő.
Friss tőke és szemléletváltás kell!
Ennek reményében kívánunk a korábbiaknál boldogabb karácsonyi ünnepeket és gazdagabb új évet.
