Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
A jogszabály megalkotását a parlament által elfogadott, november végén hatályba lépett törvény írta elő.
Néhány rendelkezés pedig elég meglepő. Ilyen például, hogy a forrásköltségek emelkedésére akkor is lehet hivatkozni, ha a bank saját ügyfélbetétei kamatát emeli. Másik oldalról: a bank akkor sem emelhet kamatot, ha a kockázatok ezt egyébként indokolnák, de közben a devizahitel forintban meghatározott összege árfolyamváltozás miatt nő. A rendelet részletesen leírja, mikor drágíthatók a hitelek, de arról nem ejt szót, hogy ugyanezen tényezők ellenkező irányú változása esetén lefelé is módosítaniuk kellene a bankoknak.
A CIB szerint viszont a magatartási kódex és az egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen kamatváltoztatás lehetőségeit tartalmazó kormányrendelet ebben a tekintetben pontosan és teljeskörűen meghatározza a bankok mozgásterét. Ezek alapján pedig a szimmetria elvéről sem szabad megfeledkezni, azaz a forrásköltségek csökkenése esetén a kamatcsökkentést is el kell végezniük a pénzintézeteknek ugyanolyan mértékben és módon, mint azt a kamatemeléskor tették.
A törvényben meghatározott indokok közül a két legfontosabb - hangsúlyozták a Budapest Banknál (BB) - a forrásköltségek és a hitelportfólió minőségének változása. Mint tudatták: a BB portfólióárazási gyakorlatát a törvény hatálybalépését megelőzően is főként ez a két indok határozta meg, így a törvény hatálybalépése nem eredményez jelentős változást.
Hasonlóan válaszoltak lapunk érdeklődésére az OTP-nél is: a bank kizárólag az árazási elvei alapján módosítja a hitelek kamatait, amelyek a törvényi szabályozásokkal teljes összhangban vannak.
Hozzátették azonban, hogy az ügyfelek törlesztési terheinek csökkentése érdekében az elmúlt időszakban nem drágították hiteleiket, sőt akciós jelleggel, 2010. december 31-éig valamennyi svájcifrank- és japánjen-alapú lakás- és jelzálog típusú hitel esetében 50-75 bázispontos kamatkedvezményt biztosítanak a havonta beszedendő törlesztőrészletben, az ügyfél által fizetendő hirdetmény szerinti kamatból.
Jelenleg - mondta el Gyenes Gergely, az AXA jelzáloghitel-termékmenedzsere - a forintalapú hazai hitel induló kamatát kellett emelni a jegybanki lépést követve. Gyenes kiemelte, a jegybank ráadásul egyértelművé tette, hogy a 25 bázispontos szigorítás csak az első lépése volt egy kamatemelési ciklusnak. Ez a kamatemelés az AXA esetében csak a jövőben folyósítandó ügyletekre vonatkozik majd, hiszen az első évet követően minden hazai hitelük a mindenkori 12 havi bankközi irányadó kamat (BUBOR) értékéhez kötött.
Az UniCredit 2008. november 14. óta, azaz több mint két éve nem emelt kamatot meglévő hiteleinél - nyomatékosították a hitelintézetnél. Hozzátették: a bank által alkalmazott minimum egyéves kamatperiódus miatt ez egyes ügyfeleiknél például csak 2009 novemberében jelent meg a törlesztőrészletekben, de már ők is egy éve változatlan kamattal törlesztenek.
