Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Emiatt (újfent) újra kell tárgyalni a beszállítók és a kereskedők között idén létrejött szerződéseket, ugyanis a jogszabály megtiltja, hogy a beszállítótól átvett áru bármely mozgatásából származó (logisztikai) költséget a kereskedő kiszámlázzon a partnerének. (Korábban már megregulázták a kereskedőket, kizárólag kereskedelmi ellenszolgáltatásért cserébe, illetve a szolgáltatás értékének megfelelő pénzt kérhetnek a beszállítótól, alaposan megvágva ezzel a polcpénzek szedésének lehetőségét.)
A jogszabály megerősíti a 30 napos fizetési határidőt, ám a hétfő este megszavazott jogszabályban már nem volt benne az úgynevezett 15 napos passzus, amely egyes mezőgazdasági termékek esetében maximálta volna ennyiben a fizetési határidőt - sokak szerint technikailag kivitelezhetetlen lett volna.
Érdekesség viszont, hogy a módosítás életbe lépésével hatályát veszti az agrárrendtartási törvényben szereplő 30 napos passzus, amely nemcsak a kereskedő és a beszállító között tiltja a 30 napon túli fizetést, hanem a feldolgozó és a beszállító között is.
A gyártók gyakran panaszkodtak arra, hogy a termelőknek azért nem tudnak fizetni, mert a kereskedő 90-120 napra fizet - a termelői tiltakozásoknak részben emiatt "bevált" célpontja egy-egy hipermarketlánc egységének parkolója. Most a gyártók ugyan nem hivatkozhatnak majd saját termelőiknél a kereskedői késlekedésre, ám jogszabály (kifejezetten) nem is tiltja a késést.
Ami a vevők számára is látható lesz, az az, hogy a hipermarketek polcaira kerülő péksütemények néhány esetben drágulhatnak, ugyanis a jogszabály megtiltja, hogy bárki önköltség alatti áron tegyen ki az eladótérben olyan terméket, amelyet helyben készít el. Bár nem mondja ki, hogy a hipermarket nem lehet olcsóbb egy pék beszállítónál, csak annyiban segít a pékeken, hogy hosszabb távon nem lesz megdöbbentően nagy különbség a legkeresettebb termékek ára között.
Ez a fajta szabályozás komoly véleménykülönbséget generált, hiszen a jogszabály durván belenyúl a kereskedelmi vállalkozások profitképzésébe. Olyan, mint ha egy több terméket gyártó cégnél államilag határoznák meg a profitcentrumokat.
Ezzel együtt azonban a kereskedők számítottak a szigorításra és szakmailag megalapozottnak tartják a módosításokat. Igaz viszont, hogy menet közben több olyan pont is kikerült a módosítóból, amely hosszabb távon nemcsak a kiskereskedelemnek, hanem a teljes beszállítói szektornak is hátrányt okozott volna.
