A Napi kérdésére elmondta, hogy szakmai befektetőről lenne szó, de olyanról, amely megfelelő anyagi forrásal rendelkezik. Fellegi az orosz piacon nem lát ilyen partnert. A lehetséges szereplőről üzleti érdekek miatt többet nem árult el a miniszter.
A Malév problémaköre része a magyar-orosz kormányzati szereplők tárgyalásainak. Fellegi orosz tulajdonban lévő Mol részvények apropóján általánosságban elmondta, hogy a kormányzat a startégiai nagyvállatok estében nem látja szívesen a meghatározó méretű külföldi tulajdonlást - ez összhangban van a Fidesz egykori ellenzéki álláspontjával.
Ha egyébként megszületne az a kormányzati döntés, hogy az állam kivásárolja a Molban lévő orosz - Szurgutnyeftegaz - részesedést, az piaci forrásból finanszírozható lenne.
Az elektromos áram és a földgáz ármoratóriuma kapcsán pedig azt mondta a miniszter, hogy az ármoratórium addig marad fent, amíg a szolgáltatókkal nem tudnak megállapodni arról a csomagról, amelyben a társaságok számára az egyik legfontosabb, stabil, kiszámtható környezet álljon rendekezésükre, miközben a kinnlévőségeiket is figyelembe veszi ez a megállapodás.
A válságadó kapcsán Fellegi úgy vélekedett, hogy az nem ütközik uniós szabályrendszerbe, - bár kalkulátak azzal, hogy egyesek Brüsszelhez fordulnak, mert az nem a cégek tevékenységéhez kapcsolódik, hanem egy pénzügyi természtű adó. A miniszter épp ezért nem vár piaci átrendeződést.
