A pénteki Napi Gazdaság cikke
A kereskedelmi láncoktól összesen 30 milliárd forintot akar beszedni a kormány, ezt egy progresszív rendszer alapján osztaná szét a szereplők között, az adóalap a tavalyi árbevétel. Százmilliárd forint felett már ennek két százalékát kell majd befizetni a költségvetésbe - a tavalyi beszámolókat áttanulmányozva az derült ki, hogy összesen hat társaság mutatott ki ekkora árbevételt.
Nem tartozik ebbe a körbe a magát legnagyobb üzletláncnak tartó CBA. A hálózat ugyanis nem egyetlen vállalat által irányított üzletek sokaságából áll - mint például a Spar -, hanem több önálló vállalkozásból. Vagyis maga a CBA Kft. mindössze a Tesco Zrt. árbevételének huszadát teszi ki, holott a boltok forgalma alapján nagyjából ugyanakkora árbevételtömegről van szó.
Hasonló felépítésű a Reál hálózata is. (Ennek fényében nem számít túl kemény ígéretnek, hogy a CBA bolthálózatban nem emelik az árakat, amiről Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője beszélt.)
Az adatokból az is kiderül, hogy a lapunk által számba vett láncok közül nyolc nem fizetett tavaly társasági adót, jellemzően azért, mert adózás előtti eredményük negatív volt. Közülük többen már 2008-ban sem mutattak ki pozitív adóalapot, vagyis két éve sem fizettek nyereségadót.
A jelentősebb adófizetésre kötelezettek közül a Lidl, a Penny és a Tesco járult hozzá valamilyen mértékben a társaságiadó-befizetéshez, ám a különadó révén ennek sokszorosát kell majd megfizetniük.
Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a kereskedelmi láncok egyáltalán nem fizetnek adót, hiszen a munkavállalók után jelentős összegű járulékfizetés terheli őket.
