BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Tananyag lehet az iszapkommunikáció

Iskolapélda lett a vörösiszap-ömlésből, az átszakadt falú zagytározó gazdája, a MAL Zrt. minden kommunikációs hibát elkövetett, amit egy válságban el lehet követni.

2010. október 12. kedd, 16:33

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szántó Balázs, a Noguchi Porter Novelli magyarországi ügyvezető igazgatója szerint nyomon követhető volt, hogy a MAL Zrt. vezetője a tragédia első napjaiban igyekezett minimalizálni a károkat, ám rossz oldalról közelítette meg a helyzetet, aminek a vége Pintér Sándor belügyminiszter elhíresült reakciója lett: fürödjön meg benne.

Szántó úgy véli, komoly probléma volt, hogy a MAL hivatalosan csak egy nappal a tragédiát követően szólalt meg először, de ezt követően sem nevezett ki hivatalos szóvivőt, ráadásul a társaság csak a tragédia után egy héttel kért bocsánatot. A Noguchi szakértője szerint egy ilyen ipari katasztrófában, ahol pontosan lehet tudni, hogy első körben kit okolnak, minél előbb ki kell állnia a vélt, vagy valós felelősnek a közvélemény elé.

Olyan személynek kell beszélnie, aki a későbbiekben is koordinálja a kommunikációt, tájékoztatja a sajtón keresztül a közvéleményt, és "hidat ver" a lakosság (a katasztrófát elszenvedett közösség), illetve a kárelhárítást végzők között. A kommunikációért felelős szakember feladata többek között, hogy nyugtasson és az okok szakmai hátterébe mindenkit beavasson.

Szántó egyébként elégedett volt a kormányzati kommunikációval, úgy véli a kormánynál pontosan lehetett tudni, ki mit szeretne az ügyben. A Napi Gazdaság által megkérdezett kommunikációs szakemberek szerint a tény, hogy ilyen ipari katasztrófa még nem történt Magyarországon senkit sem mentesít a jó kommunikáció alól. Szántó Balázs szerint a válságkommunikációban megvannak a kötelező lépésék - mit kell kommunikálni és kinek.

Balaton Anita, a Café PR ügyvezető igazgatója szerint sajnos nem elég egy kommunikációs tervet összeállítani és azt betenni az asztalfiókba - főleg nem úgy, hogy senki nem tudja melyik rekeszbe került. A szakember felháborítónak tartotta a MAL kommunikációját, amely oda vezetett, hogy a közvélemény mára szívfájdalom nélkül venné tudomásul, ha a MAL eltűnne a magyar gazdaságból. Pedig a cég szerepe a sajnálatos káresemény után sem lesz kisebb a térségben, hiszen több ezer munkavállalónak biztosít munkát. A válságkommunikációt épp ezen munkahelyek megóvására kellett volna kifuttatni. Egy cég vezetőjének a felelőssége pedig az ilyen esetekre is kiterjed A Café PR ügyvezetője szerint, aki úgy véli, a rendkívül rossz kommunikáció miatt ma mindenki a MAL-t tartja a katasztrófa felelősének.

A cég mentségére szolgál, hogy a vörösiszap ömlése több síkú válságot generált, amely kommunikációs szempontból erősen bonyolítja a helyzetet - környezeti katasztrófa, humán katasztrófa, vállalati csőd lehetősége. Balaton Anita szerint sem lehet bedobozolt válságkommunikációs terveket készíteni, de vannak szakkönyvek, amelyek lépésről-lépésre mutatnak utat, mit hogyan kell csinálni. Az ilyen súlyos katasztrófáknál azonban elsősorban emberré kell válnia a vállalatvezetőnek is.

Más, a jelenlegi pozíciójuk miatt a nevüket nem vállaló kommunikációs vezetők szerint a kormányzati kommunikációban is komoly bakik mutatkoztak, amit csak a katasztrófa második napján javítottak, de ehhez is az kellett, hogy a miniszterelnök mondja személyesen: mindenki őrizze meg a hidegvérét. Ezt megelőzően ugyanis, mintha a belügy- és környezetvédelmi miniszter egymásra licitálva igyekezett volna kommunikálni a problémakört a saját látásmódja szerint, ami tovább generálta a hisztériát és fejetlenséget. A katasztrófát követően 30 ország tévés, rádiós stábja érkezett a helyszínre, a világ legnagyobb médiumai számoltak be azonnali híradással az eseményről, a kormány pedig elmulasztotta összefogni a történteket, erre csak a katasztrófát követő 48 óra múltán került sor.

A kommunikációs szakemberek értetlenül állnak az események előtt, tekintettel arra, hogy itthon az árvíz okozta krízis kommunikációjában már tapasztalatot szerezhettek volna a kormányzati kommunikátorok, míg a MAL részéről elég lett volna a British Petrol Mexikói-öbölben bekövetkezett ipari katasztrófájának a vizsgálata, ugyanis annál az esetnél is számtalan hiba csúszott a nemzetközi cég kommunikációjába.

A Napi Gazdaság által megkérdezett kommunikációs szakértők szerint mindegyik nagy ipari vállalatnál van válság forgatókönyv, amellyel a cégek kommunikációs vezetőinek meg kell ismerkedniük. Ezek a forgatókönyvek nem csak a sajtóval és a lakossággal kapcsolatos kommunikációra és technikákra, hanem a munkálatok lefolytatására is kitérnek, magyarul a válsághelyzet kommunikátora rövid időn belül szakértőjévé válhat az esetnek, amely nagyban segíti a kommunikációs folyamat alatt a hitelességének megóvását.

Hőnyi Gyula
Hőnyi Gyula

Ez is érdekelhet