A szakember szerint a kkv-réteg számottevő része ugyanakkor itt sem az árbevétel devizanemében - jellemzően euróban - vett fel hitelt, hanem itt is a svájci frank volt a „nyerő”.
Az viszont komoly eltérés a lakossági szegmenstől, hogy az ilyen devizahitelek esetében a cégek döntő része „tisztában” van azzal, hogy a deviza-volatilitás miatt a hitellel spekulatív kockázatot fut - így könnyebb a problémák áthidalása is.
A Raiffeisen szakemberének becslése szerint a mintegy 900 milliárd forintos kkv-hitelállomány 55 százaléka devizában denominált, ezen belül azonban jelentős átrendeződés figyelhető meg: a svájci frank alapú hitelt egyre többen váltják át euróra, illetve az árfolyamkockázatot futni nem akaró/bíró ügyfelek esetében - főleg a folyószámlahitelek esetében - egyre többen forintra cserélik a hitelt - vállalva ugyanakkor a váltás révén beégett veszteséget is.
Dercsényi György nem titkolta: a bankok számára kockázat alapon a legjobb megoldás a forinthitel és a kétségesnek ítélt cégeknél van is példa arra, hogy a bank a finanszírozás kapcsán ebbe az irányba tereljék.
A nem fizető hitelek aránya a bankszektorban ezen típusú hitelek esetében 10 százalék felett van - mondta Dercsényi György.
A Raiffeisen az idei év első felétől a korábbi, az alapkamathoz kötött árazást a vállalati üzletágra jellemző Bubor-alapú árazásra cserélte. Ez a bank szerint versenyelőnyt biztosít számukra. A korábbi tendencia, amikor a kkv-k versenyeztették a bankokat a hitelekért, egyelőre nem tért vissza, egyedül a „válságtűrő”, jó ügyfelekért folyik komoly harc. Míg korábban az árazás nem játszott akkora szerepet a finanszírozásban - a kkv-k is a korábbi kapcsolatokat, tapasztalatokat, ajánlásokat „használták” ki - ma a kisebb költségekre is egyre érzékenyebb ügyfelek egyértelműen a banki költségeket is górcső alá veszik.
