Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Márciusban a magánszemélyek 13 milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, a devizahiteleknél viszont 27,8 milliárd forint volt a nettó törlesztés. Összességében tehát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatok szerint tovább csökkent a háztartások eladósodottsága.
Az előző hónaphoz hasonlóan a háztartások által felvett forint lakáshitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses összértéke tovább nőtt. A forint térnyerését jól mutatja, hogy a nemzeti devizánkban felvett kölcsönök részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül 56 százalék volt márciusban.
Ez az arány a szabad felhasználású hiteleken belül 61 százalékot, a személyi hiteleken belül pedig 96 százalékot tett ki. Az átrendeződési folyamat a lakáshiteleknél a leglassabb, ott ugyanis még mindig csak 35 százalékos súlyt tudott elérni a forint (persze a válság előtti egy-két százalékos mértékhez képest ez is jelentős változás).
A forint térnyeréséhez nyilvánvalóan hozzájárultak a márciusban életbe lépett devizahitelezési szigorítások (a lehetséges hitelhányad a forintnál a legmagasabb), de az is, hogy a bankok végre erőteljesebben követték a jegybanki kamatcsökkentéseket.
A fogyasztási kölcsönök hitelköltsége márciusban az előző hónaphoz képest 1,84 százalékponttal csökkent, míg a lakáskölcsönöknél ugyanez 0,7 százalékpontot tett ki. Az ügyfeleknek így átlagosan utóbbiaknál 11,2 százalékos, a fogyasztási hiteleknél pedig 23,6 százalékos terhet kellett vállalniuk.
A forintbetéteknél az átlagkamat 0,33 százalékponttal csökkent. Az átlagosan nem egészen 5,4 százalékos betéti kamat már érzékelhetően megmozdította a banki betéti állományt, a magánszemélyek ugyanis márciusban 131,5 milliárd forint nettó betétkivonók voltak. Ez a pénz nyilvánvalóan az alternatív befektetési formák (tipikusan a befektetési jegyek) felé áramlott.
