Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kereskedelem nem szociális, nem társadalmi, vagy egészségügyi kérdés. A kereskedelem a profitról szól. Kereskedő kereskedik, nyereséget termel, adózik, munkát ad. Hasznos az államnak, és a ha ügyes nem egy, de huszonegy gombóccal több fagyit vehet a gyereknek a Kanári-szigeteken, mint a másik a százhalombattai strandon. Aki nem ügyes, veszteséget halmoz; magyarázni lehet a piaci jelenlétét megmagyarázni viszont aligha.
Rajta még a vasárnapi szünnap sem segít, sőt a helyzetén nyilvánvalóan ront, mert egy olyan piacon működik, amely a magyar gazdaság egyik legliberálisabb szerkezetű egysége. Ha itt valaki béna, azonnal jön egy jobb, amely hatékonyabban, gyorsabban, rugalmasabban és talán olcsóbban látja el a feladatot. A mögé nem érdemes bújni, hogy a gonosz multi megeszi az ártatlan kis magyart. (Az első öt itthon működő kereskedelmi cégből 3 magyar.)
Ettől kezdve, többek között számomra sem megfejthető, hogy egy szemmel láthatóan működő versenypiac - még - csupasz fenekére miért akar a politika mindenáron bugyit húzni. A Kereszténydemokrata Néppárt 2009 előtt azzal érvelt a vasárnapi zárva tartás ellen, hogy a kereskedelmi élet megöli a keresztényi életet - vasárnapi templom.
Zsákutca! Nem csak mert a templomba járás után is lehet vásárolni, hanem mert a KDNP szavazói, például a nagycsaládosok kijelentették, nekik fontos a vasárnapi bevásárlás, mert: hétköznap családostul vásárolni felér egy fejlövéssel, mert hétköznap idő nincs a fontosabb dolgok alapos körbejárásához (nagy hűtőszekrény, nagy vásárlás) és a nagy család fenntartásához sok munkában eltöltött időre és kevés hétköznapi rekreációra van lehetőség. Ha a vasárnapi árubeszerzés kiesik, még kevesebb idő marad hétköznap a családra. (A magyar gazdaság és vele a magyar társadalom ott tart, hogy a hétvégi vásárlás egyben családi időtöltés is.)
A KDNP - miután lepattant a családokról - 2009 után új alapra helyezte az ötletét, félmillió kereskedelmi dolgozó szenvedésére világított rá, főleg a multiknál dolgozókéra, akiknek annyira rossz, hogy számolniuk sem szabad mennyi túlórát robotoltak. Ezt a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete is megerősítette, sőt modelleket mutatott, hogy miért rossz.
Ebben nincs vita. Nem jó, de sem a társadalmunk, sem a gazdaságunk nem érett arra, hogy bizonyos munkafolyamatokat szociális oldalról közelítsünk meg. Ez nem Németország, ahol bevándorlókkal lehet helyettesíteni az önérzetes "bennszülötteket". Ha a trágya lapátolást fizetik meg, akkor trágyát kell lapátolni, ha a vasárnapi nyitva tartásban van a biznisz, akkor vasárnap kell eladni a párizsit, a fűkaszát, vagy a Klippan kanapét. És ezt egy törvénnyel nem lehet felülírni. Pláne nem olyannal, amely (2009-es változatában) diszkriminál, csúsztat és nem mellesleg betlizik.
Érdemes sorra venni - a vasárnapi nyitva tartást a törvény úgy képzeli, hogy a kisboltok nyitva lennének, a multik bezárnának. (Csak multiknál rossz vasárnap dolgozni, a kicsiknél minimál bérre bejelentve, zsebbe fizetve sokkal jobb a munkaerőnek. Vagy ha nem, akkor az intézkedéstől várják hogy jobb lesz?) A törvény szerint nincs igény a vasárnapi nyitva tartásra, hiszen a kereskedelem 6 százaléka zajlik csak ezen a napon.
Tényleg! Hat százaléka? Hogy lehet hogy ilyen sok, amikor a magyar kereskedelem nagyobbik része valójában zárva tart vasárnap. Csak a nagyobb városokban mutat aktivitást a kereskedelem, vidéken csak az egér futkározik a kisközért udvarán. Kiszűrte valaki, hogy a vasárnapi forgalom mekkora is lenne, ha a zárva tartók nulla forgalmát nem számolnánk? A jellemzően fehéren működő hiperekben és a nagy alapterületű üzletekben értsd: Auchat, bauMax, Ikea, Tesco és a többi nagyok, akik ellen játszik most a KDNP, a teljes forgalom 10, akár 15 százaléka is ezen a napon realizálódik. Hogy ez miért fontos? Mert a vasárnapi kereskedelmi forgalom nagyobbik része úgynevezett impulzus vásárlás; nem tervezett. Talált, valóban befolyó áfa-bevétel az államkasszában. Ha vasárnap mindenkit bezárnak, még a nem tervezett kicsiket is, az állami szervezetek alkalmazottainak például év végi jutalmát máshonnan kell lecsippenteni.
A törvény elképzelése szerint a vasárnap kieső forgalom a hét többi napján megjelenik, így nem lesz szükség a szektoron belüli elbocsátásokra. (Az alkotók honnan tudják, hogy valóban nem lesz szükség elbocsátásra? Vagy csak mondják, hogy ha mégis, rá lehessen kenni a multikra, amelyek elbocsátásai sokkal átláthatóbbak, mint a sarki fűszeres humánpolitikája? Valójában a vasárnapi impulzus költések kiesése és az élőmunka igény csökkenése miatt nagyjából 30 ezer ember elbocsátása is elképzelhető. Ez több mint a kiskereskedelemben foglalkoztatottak öt százaléka.)
Biztosan átgondolt a vasárnapi zárva tartás szabályozása? És ha igen valóban fel meri vállalni a döntés következményei valaki? Hiszen a háztartások szükségleteinek alakításába, a családok idejének beosztásába felülről belenyúlni nagyon kockázatos, még ha első ránézésre kezelhető is a kialakuló konfliktus.
