Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Érzékelhetően közeledett a nagy pénzügyi hátterű és a független, jellemzően munkáltatókhoz kapcsolódó kasszák vezetőinek véleménye a megoldási lehetőségekkel kapcsolatban. Ez annak tükrében mindenképpen logikus, hogy már a választások előtt felsejlett: a Fidesz esetleg a rendszer valamilyen szintű államosításában (ez elképzelhető például egy állami szereplő belépésével - amire az említett rendelet is lehetőséget biztosít -, amely több módon beállítható igen attraktív alternatívaként) gondolkodhat.
A Generali Nyugdíjpénztár ügyvezetője, Lengyel Márk lapunk érdeklődésére kiemelte, hogy bár jogszabály szerint valóban a tagok a tulajdonosok, nem tud egyetlen olyan magyarországi pénztárról sem, amelyik bárminemű külső támogatás nélkül jött volna létre. Egy pénztár indulásához ugyanis sokszor százmilliós invesztíció kell.
A szakember úgy látja, amikor a jogalkotó a tag-tulajdonosok érdekeiről vélekedik, figyelembe kell majd vennie egyéb védendő érdekeket is, nem választani egyik vagy másik között. Véleménye szerint a valós piaci helyzethez kell közelíteni a pénztárak működési formáját. A ma hatályos jogszabályok szerint a tagok a tulajdonosok, és beleszólnak, beleszólhatnak a döntésekbe.
Meg kell adni a lehetőséget azon pénztáraknak, amelyeknek ez a jelenlegi forma nem konform, hogy ne csak önkormányzati módon működhessenek. A jelenlegi tagok dönthessenek az átalakulásról, ahogy ezt a jogszabálytervezet is képviselte, de ne legyen ez feltétlenül kötelező - rögzítette.
Az ING Pénztárszolgáltató vezetője, Borza Gábor úgy véli, rendkívül fontos, hogy ne rángassák úgy a rendszert a jövőben, mint ahogy a felhalmozási időszakban (táblázatunk tanűsága szerint is) történt.
A VIT nyugdíjpénztár vezetője, Pellei József is szükségesnek tartja a jövőbeni magánnyugdíj-járadék szabályozását, de ez szerinte az intézményi formától függetlenül is elvégezhető. Mint kifejtette: a pénztári szektor egyetért abban, hogy a pénztárak átalakulása ne legyen kötelező érvényű, az intézményi formáról a közgyűlések hozhassanak döntést.
Az azonos tevékenységet végző intézmények esetében ugyanis ma is van példa a többféle intézménytípusban történő működtetésre. Ilyen a bank és a szövetkezeti hitelintézet (takarékszövetkezet), valamint biztosítói részvénytársaság és a biztosító egyesület. Pellei szerint a szabályozásban alapelvként kizárólag a tagok biztonságát (szavatolótőkét) lehet szem előtt tartani.
A VIT komplett javaslatcsomagot is előkészített. Ebben szerepel, hogy pénztári formában működő intézmény csak felhalmozási tevékenységet végezhessen, a járadékszolgáltatás nyújtására a magánnyugdíj-biztosító részvénytársaság, illetve a törvényben meghatározott állami járadékszolgáltató legyen jogosult.
Javaslatuk arra is kiterjed, hogy abban az esetben, ha az átalakulás nem kötelező, a pénztári formában működő intézményeknél a biztonsági tőke nagyságával azonos mértékű tartalék képzése legyen előírva.
Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint a tagok érdekeit szolgálná, ha minél előbb bővíthetnék a magánpénztárak is a portfóliók számát. Az elmúlt időszak alatt egyértelművé vált, hogy a biztonságosnak gondolt állampapírok sem kockázatmentesek, így a nyugdíjhoz igazán közel állóknak mindenképpen szükségük lenne egy tisztán pénzpiaci eszközöket tartalmazó portfólióra. A hektikus piaci mozgások ellen pedig az úgynevezett target-date portfólió, azaz az életciklushoz kötött portfólió lenne a legmegfelelőbb.
