A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről szóló kormányrendelet március 1-jétől devizanemenként korlátozza, mekkora lehet a bankok által folyósított hitelnek az ingatlan értékéhez viszonyított aránya. Bár a bankok többsége azt állította, hogy a szigorítás – a korábban is alkalmazott körültekintő hitelezési gyakorlatuk miatt – nem sok változást hoz, a hitelközvetítők aggódtak. Úgy tűnik, ezt végül a lakosság körében is sokan osztották. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma kiadott jelentés szerint ugyanis a háztartásoknál az újonnan folyósított forint és euró lakáshitel, szabad felhasználású jelzáloghitel valamint személyi hitelek szerződéses összértéke jelentősen emelkedett, ami elsősorban a márciusi kormányrendelet miatt előrehozott szerződések következménye. Érdekes módon azonban a svájci frank lakás és szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében (ezeket sújtja leginkább a korlátozás, hiszen itt az elvárt önerő 55 százalékra ugrott) ugyanakkor csak enyhe volt a növekedés. Ennek a jelenségnek a magyarázata nyilvánvalóan az lehet, hogy a szigorítás nélkül is folyamatosan szorul vissza a svájci frank alapú kölcsön.
A hitelfelvételi kedvet egyébként úgy tűnik kizárólag a küszöbönálló változás fűtötte. A lakosság ugyanis az állományi adatok szerint feburárban többet törlesztettek, mint amennyit kölcsönt felvettek. A devizahitelek állománya a tranzakciókból eredően (az átértékelődésektől és az egyéb volumenváltozásoktól megtisztítva) 19 milliárd forinttal mérséklődött. A háztartások jobban preferálták a forinthiteleket, ezen a téren ugyanis 1,7 milliárd forint nettó kölcsönfelvétel volt. A forint térnyerését indokolhatja, hogy folytatódott a korábbi trend: 2010. februárban a háztartások által felvett új forint és svájci frank lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója változatlan maradt, míg az euró hiteleknél összességében enyhe emelkedés látható, így a forint- és devizahitelek átlagos hitelköltség mutatója közötti eltérés kissé tovább szűkült.
