Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A cégek nagyjából fele nyújt valamilyen juttatást alkalmazottainak, ennek összege pedig 15 ezer forintot tesz ki havonta. A legnépszerűbb az étkezési utalvány, az üdülési csekk és az ajándékutalvány.
Az adóteher áthárítása nem lesz minden esetben egyszerű. Ha a cafeteria szabályait egy társaság a kollektív szerződés keretén belül határozza meg a bértárgyalások részeként, akkor az egész kollektív szerződést újra kell tárgyalni a szakszervezettel. A munkáltató ugyanis egyoldalúan nem módosíthatja ezt a megállapodást, akkor sem, ha a cafeteria szabályozását a szerződés melléklete tartalmazza.
A munkáltató a mellékletet sem kezelheti külön kategóriaként, azaz egyoldalúan meg sem szüntetheti azt. Kérdés, mennyire lesz egyszerű újratárgyalni ezeket a szerződéseket, hiszen a szakszervezeteknek bele kell menniük abba, hogy a munkáltató egy az egyben áthárítja a 25 százalékos terhet a munkavállalóra.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy a cafeteriakeret húsz százalékkal csökkenhet - ténylegesen áthárítani nem lehet ezt a fajta adót, hiszen azt a jogszabályok szerint a juttatáson felül a munkáltatónak kell fizetnie. Amíg a kollektív szerződés szövege nem változik meg, addig a munkáltató nem csökkentheti a juttatások összegét.
Némiképp egyszerűbb helyzetben van az a társaság, ahol csak egy belső szabályzat tartalmazza a cafeteriakeretet. Ebben az esetben ugyanis csak tájékoztatási kötelezettsége van a munkáltatónak. Vagyis a szakszervezet és az üzemi tanács nem vétózhatja meg az esetleges csökkentést, kötelesek elfogadni a társaság döntését.
