Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nagyvállalatok vezetőit két szempontból is foglalkoztatta a gazdasági válság. A nyilvánvaló túlélési stratégia mellett jelentős hangsúlyt kapott az is, hogy hogyan is lehetne előnyt kovácsolni a válságból - derül ki a CEMI tanulmányából. A magyarországi vállalatok felső vezetői sokkal rosszabbnak ítélik a gazdaság helyzetét, nem is igazán értették, miért szárnyalt a tőzsde - már nem szárnyal - egyöntetűen azt állították, hogy a 2010-es év még nagyon kemény lesz.
A válságkezelésre adott kormányzati válaszokat nem tartották elég jónak a vezetők. Jóllehet látszanak pozitív változások, azonban az nyilvánvaló, hogy ezek csak tűzoltójellegű, rövid távú lépések voltak. Az egyes iparágak nagyon eltérően élik meg a válságot, egyes iparágakban már kilábalásról beszélnek - jellemzően ők a tavalyi év végét érték meg nehezen - mások azonban még csak jövőre várják a legrosszabb időszakot.
Az idén és jövőre a megkérdezettek 68 százaléka szerint jelentősen lecsökken a piaci szereplők száma, tavaly ezt csak 34 százalék várta. Érdekes ugyanakkor, hogy megkérdezettek 96 százaléka azt várja, hogy a válságból nyertesként fognak kijönni. Ennek hátterében egyrészt van egy kényszerű optimizmus, másrészt valóban várható, hogy a nagyvállalati szektor nyertesként jöhet ki a válságból a kkv szektor hátrányára. Ennek az az oka, hogy ezek a társaságok sokkal kevésbé vannak kitéve hitel és egyéb pénzügyi kockázatoknak.
Most nem a nagy horderejű reorganizáció idejét élik a vállalatok, sokkal inkább a likviditásjavító intézkedések alkalmazása dívik: jelentős reorganizációra csak a megkérdezettek 15 százaléka vállalkozott, míg a likviditáson a megkérdezettek 80 százaléka kíván javítani. Ez tipikusan a szállítói kifizetések ütemezésében merül ki.
Nagyon sokan hozzányúltak a bérköltségekhez, ám a legelterjedtebb a beszerzési költségek mérséklése. Ide tartozik az árcsökkentés, az új, olcsóbb beszállító alkalmazása vagy egyszerűen az ártárgyalások megindítása. A stratégiai beszállítókkal sokkal szorosabbra fűzték a vállalatok a kapcsolatot, olyannyira, hogy adott esetbe még garanciát is vállaltak a beszállítók érdekében. A kisebb beszállítókkal szemben persze nyilvánvalóan csökken az együttműködés.
A hitelek befagyasztása a köztudatban elterjedt szintnél azért enyhébb a tanulmány szerint. Volt egy jelentősebb visszaesés, azonban ez az év második felében kissé racionalizálódott. Az azonban tény, hogy a bírálati szempontok szigorodtak, és a bankok szívesebben adnának hitelt annak, kinek nincs is igazán szüksége rá. A vállalatok általában nem mondtak le tervezett beruházásaikról, a megkérdezetteknek csak harmada döntött a halasztás mellett.
A vállalatvezetés működési mechanizmusain többféle változtatás is érezhető volt. Főként a multinacionális vállalatok esetében tapasztalható, hogy a döntési szintek feljebb tolódtak: például országos szintről regionális szintre. Emellett a felső vezetők is jobban belefolytak az operatív döntésekbe.
A népszerűtlenek nyerhetnek és felvásárolnak
A válságot mint lehetőséget górcső alá véve az derült ki a tanulmányból, hogy azok a cégek jöhetnek ki jól az ügyből, amelyek gyorsan reagáltak, adott esetben úgy, hogy ennek érdekében népszerűtlen döntéseket hoztak. Ide tartozik például a létszámcsökkentés, bérek, juttatások racionalizálása vagy akár a portfóliótisztítás. Másik kézenfekvő előnyt jelent a felvásárlás vagy új termékek bevezetése - ehhez azonban jelentős forrás is szükséges. Ha ez nem oldható meg, akkor a klaszterjellegű együttműködés jöhet még szóba.
A megkérdezettek 54 százaléka tervez valamilyen felvásárlást. Itt elsősorban nem is komplett cég, hanem annak olcsó eszközei, a menedzsmentje vagy márkaneve lehet a fontos. Ebből adódóan az várható, hogy az ilyen típusú ügyletek később, nagyjából fél év múlva kezdenek majd elszaporodni.
