Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelenleg mintegy 1500 szikvízkészítő vállalkozás működik Magyarországon, amely a kilencvenes évek eleji pár százhoz képest fellendülést jelent. Bár az iparágban mindenféle cégformával, köztük részvénytársaságokkal is találkozni, a szereplők többnyire tíz fő alatti mikrovállalkozások; a becslések szerint országos szinten mintegy 10 ezer főnek nyújtanak megélhetést – mondta lapunknak Deák László, a Magyar Országos Szikvízkészítő Ipartestület (MOSZI) elnöke. A szakember úgy véli, a palackozott, szénsavas vizek hazai forgalmából 5-10 százalékkal részesedhet a klasszikus szikvíz.
Szabad-e locsolni?
Húsvét táján hagyományosan fellendül a szikvizesek forgalma, egyrészt az ünnepi étkeket leöblítendő, másrészt a locsolkodásnak köszönhetően. Deák László személyesen is példát mutat, otthon ő is szódáspalackkal küzd a nőnemű családtagok elhervadása ellen.
Más vállalkozók viszont ennél kedvezőtlenebb tapasztalatokról számoltak be. A szegedi Bánffi István úgy véli, a korábban 30 százalék körüli forgalomnövekedés után manapság jó, ha 10 százalékkal több szódát tud eladni az ünnep előtt, míg a fővárosi Bak Pálné semmilyen pozitív irányú változást nem érzékel.
Ki iszik fröccsöt?
A szikvizes szakmát 100 éve művelő családból származó, az iparban negyed százada dolgozó Bánffi hozzátette: tapasztalatai szerint a fröccsfogyasztás nem számít trendinek, csökkenőben van, amiért részben az okolható, hogy az étlapokon már nem szerepel a kis- és nagyfröccs, a hosszúlépés és társaik. Bak Pálné szerint a palackozott vizek elterjedése mellett az is nehezíti a rendszerváltás után az üzem korszerűsítésére sokat áldozó vállalkozás helyzetét, hogy a fiatalok körében a szénsavmentes ásványvizek jöttek divatba.
Deák ezzel szemben úgy véli: míg szódavizet eddig főként középkorúak és idősebbek fogyasztották, már nő a népszerűsége a fiatalok körében is, elsősorban a fröccs kedveltségének köszönhetően. Utóbbit a szakember egyébként is pártolja, hiszen - mint mondta - az alkoholfogyasztás enyhébb formáját jelenti.
Túl olcsó
Az ipartestület elnöke nyomottnak tartja a szódavíz jelenlegi, bruttó 30 forint körüli literenkénti árát. Hozzátette: Dél-Amerikában két liter márkás üdítő áráért lehet másfél liter szódát kapni. A hazai árszint Deák szerint épp csak a rezsi kitermelésére elég, fejlesztésre, képzésre már nem jut, ezért nő a vállalkozók lemaradása.
Többmilliós beruházás
A szikvízkészítésbe egyébként Deák tapasztalatai szerint elsősorban nem a nagy haszon reményében vágnak bele a vállalkozók, hanem inkább azért, hogy némi befektetéssel saját maguk számára teremtsenek biztos munkahelyet.
Az ipartestület iskolájában folyamatosan működik a szakemberképzés: az ezredforduló után volt olyan szezon, amelyben 60-80 fő végzett, tavaly 20-25 új szikvizes kapott bizonyítványt, s hasonlóra van kilátás az idén is.
Egy szikvizes vállalkozás beindításának költségei a tervezett kapacitástól és a gépek minőségétől függenek, de a berendezésre legalább nettó ötmillió forintot rá kell szánni.
Garantáltan hagyományos és különleges
Még az EU-csatlakozás előtt a MOSZI pályázat útján az FVM-nél elnyerte a „Garantáltan hagyományos és különleges termék” tanúsítványt, amely igazolja, hogy a tagok által gyártott szódavíz hagyományos nyersanyagból és előállítási móddal készül, s ezzel bekerült a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti értékei közé. Érdekes, hogy a szódavíz az egyetlen olyan termék, amely használhatja ezt a védjegyet, ugyanis akkoriban nem volt más pályázó, az uniós csatlakozás után pedig már nem lehetett jelentkezni. Az ipartestület most az agrártárcával együttműködve azon dolgozik, hogy a szikvíz az EU-ban is garantáltan hagyományos és különleges termékként legyen elismerve.
Az a baj, hogy visszaváltható
A szakember megjegyezte: korábban úgy látták, hogy a modern szódaipar legnagyobb előnye a többutas (visszaváltható) műanyag palack lesz. Mára viszont világossá vált, hogy ez inkább hátrányt jelent, ugyanis a nagy áruházláncok nem szívesen foglalkoznak a visszaváltható göngyölegekkel.
A forgalom csökkenéséért a palackozott vizek terjedése mellett - és ezzel összefüggésben - az is okolható, hogy a vevők rászoktak az eldobható csomagolásra, kisboltosok pedig néha túl nagy árréssel riasztják el a vevőket. A másfél literes, 50 forintos termelői árú szikvizet van, ahol 70-80 forintért adják Szegeden, míg Bak Pálné kétliteres kiszerelésű, 45 forintért kínált terméke a fővárosi üzletekben 60 forintért kapható. A láncok üzleteiben viszont a legolcsóbb, saját márkás szénsavas vizek literje 30-40 forint körül mozog.
Terhek a kisvállalkozásokon
Deák hozzátette: az alacsony termelékenység miatt tetemesebb az önköltség, mint a nagyüzemi termelésben, ráadásul - ahogyan a többi kisvállalkozónak - itt is további terhet jelentenek az adminisztrációs, bevallási és könyvelési kötelezettségek. A szakember úgy véli, ha a szakma nem kap valamiféle pozitív megkülönböztetést, a kisvállalkozások már nem fogják sokáig bírni.
Az adminisztrációs terhekkel kapcsolatban a szegedi vállalkozó elmondta: egy tízfős vállalkozás nem tud eltartani egy ügyintézőt, így e feladatok az ügyvezetőre hárulnak, akinek ezután alig marad ideje foglalkozni a cég lényeges dolgaival, a továbblépéssel. Arra a kérdésre, hogy mit vár a szakma jövőjétől, Bánffi István tömören így felelt: küzdünk.
Kevesebb védőital kell
Bár a védjegy megszerzése kedvezően hatott a fogyasztásra, a szikvizesek erőteljesen megérezték a kisebb élelmiszerüzletek számának megfogyatkozását, miközben a nagyobb láncokba való bejutást az említett palackprobléma mellett a polcpénz is gátolja. Jelenleg a szódások legnagyobb vevőinek - a kisboltok mellett - így a kisvendéglők, éttermek, büfék és a borozók számítanak. Van, akinek még jelentős piacot jelentenek azok a vállalkozások is, ahol védőitalként szikvizet kapnak a dolgozók, bár Bak Pálné úgy tapasztalta, hogy az ilyen kis üzemek sorra megszűnnek.
A védjegyes szikvízgyártók egyébként április 14-én, Szegeden rendeznek konferenciát, amelynek témája a vállalkozók közötti összehangolt együttműködés lesz - mondta Deák, aki egyúttal a szakma nevében kellemes húsvéti ünnepeket kívánt a NAPI Online olvasóinak.
