BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Mi lesz az idén a devizahitelekkel?

A lakossági hitelek terén várhatóan még 2006-ban is a deviza felé billen majd a mérleg nyelve. Az ügyfelek a jelek szerint egyelőre nem számolnak komolyan a devizahitelek egyre fenyegetőbb kamat- és árfolyamkockázatával.

2006. január 2. hétfő, 07:53

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A NAPI Gazdaság cikke

Tavaly november végéig 341 milliárd forinttal – 2251,1 milliárd forintra – nőtt a lakossági lakáshitel-állomány a tavaly decemberihez képest. Ez 17,85 százalékos állománygyarapodás, azonban az új hitelkibocsátás ennél több tíz milliárd forinttal magasabb volt, hiszen a 2004. decemberi 1910 milliárd forintos tartozásállományt a lakosság év közbeni törlesztései és előtörlesztései is jelentősen csökkentették.

Ezzel együtt 2005 folyamán új lakáshitelből a bankok több mint 400 milliárd forintnyit folyósíthattak a lakosságnak. Így a jelzálog-hitelezési üzletág lassabban nőtt mint a 2002–2003-as „aranyévekben”, ám még mindig nagyon jelentős növekedést produkált. A törlesztés állománycsökkentő hatása szinte kizárólag a régebbi forinthitelekre hatott, a 2004-ben megindult devizahitelekre még nem annyira.

Forintban összességében jóval több mint százmilliárd lehetett az új hitelkibocsátás, míg a 2004-ben a népszerűségi listán előretörő devizahitelek állománya megháromszorozódott. A 2004 végi 144,6 milliárd forint összegű devizaállomány 2005. november végére 442,3 milliárdra nőtt, azaz 297,7 milliárd forinttal gyarapodott. Itt csak kismértékű törlesztéssel kell számolni, mivel az egy évvel korábbi állomány nagyon kicsi volt, így ezek jórészt hitelek, másrészt a futamidő elején főleg kamatot törleszt az adós, így csak lassan csökken a tartozásállomány.

Várhatóan még 2006-ban is a deviza felé billen a mérleg nyelve, ám ha a forintpiaci kamatok alacsonyan maradnak, esetleg csökkennek – ezt a jelen makrogazdasági helyzetben egyelőre nehéz elképzelni –, akkor további kamatmérséklődés várható a forintalapú, kamattámogatott lakáshiteleknél. Nem minden bank favorizálja ugyanis a devizahiteleket. Ha azonban a pénzpiaci kamatok 1-2 százalékkal nőnek, azt a bankok legalább részben és némi csúszással vélhetően beépítenék a forint-lakáshitelek kamatába is. Ez megint komparatív előnyt jelentene a devizaalapú hiteleknek, jóllehet a lakosság a jelek szerint egyelőre nem számol komolyan a devizahitelek egyre fenyegetőbb kamat- és árfolyamkockázatával. Ráadásul a devizahitelek nemcsak a lakáscélú, hanem a szabad felhasználású hitelek körében is hódítanak.

Vigh Zsolt György
Vigh Zsolt György

Ez is érdekelhet