Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
<font size="2">
Az illegális forgalmazás visszaszorítása érdekében, ezzel összefüggésben a szerzői jogi jogsértések számának drámai növekedése miatt a képviselt jogosultak érdekeinek hatékony védelme érdekében a szerzőket, előadóművészeket, hangfelvétel-előállítókat, filmelőállítókat, vizuális művészeket képviselő közös jogkezelő illetve érdekképviseleti szervezetek szövetségeként alapította meg az Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (Artisjus), az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI), a Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (Filmjus), a Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (Hungart) és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért egyesületet. Mint Horváth Péter, igazgató a NAPI Online-nak elmondta céljuk, a jogosultak művei, teljesítményei jogsértő felhasználása elleni fellépés, valamint e lépések összehangolása; valamennyi érintett jogosult érdekeinek figyelembevételével a szerzői művek, szomszédos jogi teljesítmények felhasználása jogszerűségének elősegítése. A szoftverkereskedelem is a kalózpiachoz tartozik, ám ennek van gazdája, jelesül a Business Software Alliance Magyarország igyekszik szoftveripar jogtisztaságát biztosítani, ugyanakkor a filmek, zenefelvételek és képzőművészeti alkotásoknál korábban nem volt ilyen szervezet, így a ProArt így ezekre fókuszál. Horváth Péter közölte, sokan csak a könnyűzenei kalózfelvételek térnyerésével foglakoznak, de a komolyzenei kiadványok forgalmát is visszavetette az illegális "fogyasztás", számos fájlcserélő van, ahol kifejezetten operákat, illetve más klasszikus zenei felvételeken osztozkodnak a zenekedvelők. Utóbbiak általában az idősebb korosztályhoz tartoznak, tehát nem csak a fiatalokat kell arra ösztönözni, hogy hagyjanak fel a szerzői jogot sértő letöltésekkel és a felvételek - illegális – letöltésével/terjesztésével. Legpopulárisabb komolyzenei előadók, vagy operaénekesek a leglátogatottabb szervereken megtalálhatóak, így például a három tenor (Pavarotti, Domingi, Carreras világhírű számai elérhetők.
Jobb üzlet mint a drog?
Az utóbbi időben azonban a kalózipar egyre szofisztikáltabb lett, a speciálizálódás jelei láthatók: a ProArt munkatársai már találkoztak Magyarországon alig ismert, brazil népzenét játszó művész illegálisan terjesztett műveivel is. Vannak tehát kalózok, akik egy-egy szűk, egyedi zenét kedvelő kör számára szerzik be a szükséges felvételeket. A kalózpiac óriási üzlet, egyes szakemberek megkockáztatják, hogy a kalózkodás jobb üzlet, mint a drog, ráadásul jóval kisebb a kockázat. A kábítószer ugyanis elleni küzdelem mindenhol a világon prioritást élvez, de legalábbis a kalózkodás elé sorolódik szinte mindenhol a világon.
Mégis mekkora veszteséget okoz a kalózpiac?
Horváth Péter közölte konkrét adatokat nem tudott mondani arról, hogy a kalózpiac mekkora veszteséget okoz. De összességében több tízmilliárd forintos veszteségről van szó, így az állam érdeke is az illegális terjesztés visszaszorítása, hiszen érdemi intézkedések nyomán milliárdos adóbevételekhez juthat. Becslések szerint hazánkban minden megvásárolt zenei CD-re három kalózmásolat jut - mondta korábban Jeszenszky Zsolt, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) illetékese. A világ fejlettebb régióiban a kalózmásolatok aránya nem éri el az összforgalom 3 százalékát, Magyarországon ez az arány jelenleg 18 százalék. Jelentősen átalakult azonban az elmúlt három évben a haza hanglemez-feketepiac: míg 1998-ban a főként Romániában gyártott hamis kazetták, illetve az ukrán és bolgár eredetű kalóz CD-k okoztak jelentős kárt a lemezkiadóknak, addig ma a CD-író készülékek terjedése nyomán felgyorsult digitális másolás jelenti a legfőbb bevételkiesést.
Ma már kevesebb eladás elég az aranylemezhez
A visszaesés a legális piacon jelentős mértékű: Jeszenszky a NAPI Gazdaságnak a minap elmondta, az utolsó olyan év, amikor számottevő növekedést tudtak regisztrálni, 1999 volt, azóta viszont csaknem állandó, ráadásul jelentős csökkenést kénytelenek elkönyvelni. Az ezredforduló után még évi 7,6 millió albumot tudtak eladni, mára ez alig 5 millióra zuhant. Ennek kényszerű következménye, hogy a Mahasz idén úgy határozott: a hazai előadók esetében már 10 ezer eladott példánytól, a külföldiek esetében pedig már 5 ezertől jár az aranylemez. (A legutóbbi változtatáskor, 2002-ben a hazai zenekarok esetében még 15 ezer, külföldiek esetében 10 ezer volt a határ; 1992-ben még egységesen 100 ezer lemez kellett az aranyhoz.) A szomorú helyzetet jól jellemzi, hogy a jelenlegi TOP 40-es Mahasz-listán az alacsony adatok ellenére csupán két olyan előadó akad, aki tudja hozni az aranyszintet (igaz, két olyan zenekar is van, amelyik platinalemezt kapott). A kiadók reményei szerint azonban ez a mutató a karácsony közeledtével számottevően emelkedik. A nagyobb eladások érdekében a szövetség a rendőrséggel és az APEH-hel is szerződést írt alá, amellyel a hamisítások visszaszorítását szeretnék elérni. Ez azonban korántsem biztos, hogy elég - mondta Jeszenszky Zsolt. Az igazi gond a jogszabályok végrehajtása terén van. Kevés olyan elmarasztaló döntés születik a bíróságokon bár némi változás azért tapasztalható, amelynek visszatartó ereje lenne.
Egyesek felhagynak a zenéléssel
A szervezet azon munkálkodik, hogy felvilágosítsa az embereket arról, hogy az szerzői jog megsértése árán megszerzett produktumból maga a művész nem részesedik, ez pedig ahhoz vezethet, hogy nem ad ki több művet, mivel neki is meg kell élnie valamiből. Volt példa arra, hogy egy rendkívül jól képzett zenész otthagyta a szakmát, bár számai elterjedtek a letöltések révén, ő ebből anyagilag nem részesedett, így elment más állást keresni. Ez a másik oldalnak is rossz, a rajongóknak ugyanis le kell mondaniuk az újabb művekről. Bár a könnyűzenei lemezekből sokkal több kerül illegálisan a hallgatókhoz, a komolyzene esetében mégis nagyobb lehet a kár, ugyanis egy utóbbi kategóriába tartozó produkció előállítása általában sokkal drágább. A jogsértések miatti piacszűkülés miatt egyes kiadók már nem is vállalkoznak arra, hogy komolyabb komolyzenei művet jelentessenek meg, akik mégis, azok is inkább presztízsből adnak ki, ilyet, sokszor a saját profitjuk terhére.
Van remény
A ProArt idén ősszel rendkívül sikeres akciót szervezett, amelynek lényege az volt, hogy ne jogászok és szakemberek untassák a fogyasztókat az illegális piac kártékony hatásaival kapcsolatos mondókájukkal, hanem maguk a zenészek mutassák be a problémát. Eredetileg 30 zenész és zenekarral indult a kampány, ám közben további 77 művész csatlakozott, anélkül, hogy a ProArt bárkit is agitált volna. A másfal hónapig tartó, "Együtt a zenéért" nevet viselő akció záróeseményeként megrendezett D-Day, vagyis a Dedikálás Napja páratlan sikert hozott, s ezzel bebizonyította, hogy a CD-vásárlás és a zenehallgatás, mint szabadidős tevékenység továbbra is képes elfoglalni az őt megillető rangot a közönségnél. Emellett kiderült az is, hogy az új technikák térnyerése ellenére a CD, mint formátum létjogosultsága továbbra sem megkérdőjelezhető. A Dedikálás Napja alkalmából 2390, illetve 2890 forintos áron lehetett hozzájutni a hazai, és 3390, illetve 3890 forintos áron a külföldi kiadványokhoz. A jelen lévők kígyózó sorokban várakoztak, hogy megvásárolhassák a kiválasztott lemezt/lemezeket. A sikerben persze szerepe volt annak, hogy a 60 előadó személyesen megjelent a rendezvényen. "Ha a közönség kedvező áron juthat a kedvenc lemezéhez, akkor az illegális beszerzési formák helyett láthatóan szívesen meg is vásárolja azt, megadva az azt létrehozó művészeknek, alkotóknak az őket megillető tisztességes, a munkájukért járó javadalmazást, s egyben biztosítva is a zene továbbélését; azt, hogy az alkotók számára érdemes legyen újabb és újabb felvételeket, lemezeket készíteni. Remélhetőleg a közönség lelkesedése, vásárlói tudatossága, s az alkotók iránti elismerése töretlen marad - ebben az esetben a jövőbeni stabil zenevásárlások a kiadók számára is lehetővé tehetik az árak csökkentését. A D-Day és a teljes 'Együtt a zenéért' akció nyertese tehát egyszerre lehet a közönség, a zeneipar, és leginkább: maga a zene" - olvasható a jeles napról szóló tudósítás a ProArt honlapján. A Szervezet a nagy siker miatt jövőre is hasonló kampányt tervez.
Megdöbbentő adat: az agráriumnál is nagyobb iparág
Szélesebb kört tekintve, vagyis az összes szellemi tulajdont előállító tevékenységeknél okozott károk összesítésekor megdöbbentő számokat kapunk. A Magyar Szabadalmi Hivatal a világszerte úttörő kezdeményezésként a Központi Statisztikai Hivatal munkatársaival közösen egy elemzést készít arról, hogy a nemzetgazdaságon belül mekkora arány képviselnek a szellemi tulajdon előállításával kapcsolatos tevékenységek, beleértve a többek között reklám-, film-, média-, zeneipart. A közeljövőben publikálandó tanulmány megállapításairól elöljáróban Horváth annyi mondott, hogy a vizsgált ágazatok összteljesítménye a és a foglalkoztatottak száma is meghaladja az agrárium vonatkozó adatait.
Mit mond a forgalmazó?
A szakember beszámolója szerint az illegális zeneletöltéssel a komolyzenei felvételek piacán is károkat okozott, de a saját adataik szerint e termékek érétkesítése kisebb mértékben, 10 százalékkal esett vissza, míg a könnyűzenei portékáknál, hol 30-40 százalékos forgalomcsökkenés ment végbe - mondta Hutira Albin, az alapítva 1850-ben alapított, Közép-Európa egyik legnagyobb zeneműboltjaként számon tartott Rózsavölgyi vezetője. Vélhetően országosan nagyobb lehet a komolyzenénél elkönyvelt piacvesztés - tette hozzá Hutira. Kedvező ugyanakkor, hogy ezt a visszaesést a dvd-k eladásai nagyjából kompenzálják, az ilyen lemezen kiadott komolyzenei előadások betöltik az említett okok miatt keletkezett űrt. Az illegális letöltések piaci miatt egyébként több hanghordozót forgalmazó bolt kényszerült bezárni az utóbbi években - fogalmazott, Hutira, hozzátéve: ők próbálnak előremenekülni, egyebek mellett a komolyzenei kínálat szélesítésével. Sok üzlettel emellett még az a probléma, hogy az eladók tájékozatlanok, ez pedig a komolyzene iránt rajongó vevők elvesztésével jár. További károkat okoz az illegális letöltések mellett, hogy az áruházláncokban rengeteg silány minőségű felvételt tartalmazó cd-t árusítanak potom áron, ráadásul ezekben az egységekben rengeteg a "kvázi hamis" hanghordozó. Ez azt jelenti, hogy számos cd-n egy híres előadó neve van feltüntetve, aztán csak a lemezborító apróbetűs tájékoztatójából, illetve a meghallgatáskor derül ki, hogy valóban a neves művész számai vannak a lemezen, ám az előadók mások, akik jóval gyengébb zenei élményt nyújtanak produkciójukkal. Az online forgalmazás kapcsán Hutira elmondta, egyelőre nem tapasztalnak komoly igényt erre vonatkozóan, így egyelőre nem foglalkoztak a dologgal, de amint a piac, vagyis a vevők ezt megkövetelik, lépni fognak - tette hozzá.
Gyarapodhat a magyar letöltő portálok száma
Jeszenszky szerint a gondot jelent, hogy nincs igazán életképes hazai letöltő portál. A T-Online-nak már van ilyen szolgáltatása, de szakemberek szerint még nem igazán terjedt el, ezért újabbakra volna szükség. Jeszenszky Zsolt ennek kapcsán közölte: Mahasz információi szerint jelenleg 2-3 olyan magyar zenei oldal is előkészületben van, s remélhetőleg még az idén elindul, amelyek hosszú távon működőképesek lehetnek. Azzal a nehézséggel azonban nekik is meg kell majd küzdeniük, hogy a magyar felhasználók nagyon bizalmatlanok, s internetes fizetés esetén nem szívesen adják meg a szükséges adatokat.
