Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kevéssé valószínű, hogy Magyarország a tervezett időpontban, 2010-ben be tudja vezetni a közös európai devizát - több ilyen végkicsengésű elemzés is napvilágot látott az elmúlt napokban, s mindegyik szerint az államháztartás hiánya a fő akadály. E véleményeket Járai Zsigmond is megtámogatta a Reutersnak adott hétvégi interjújában.
Ezek az aggályok kétségtelenül megalapozottak – vélekedik Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője. Az elemző egyetért az amerikai befektetési bankkal abban, hogy kreatív könyvelés ide, kreatív könyvelés oda, nem tarható a jelenlegi deficitpálya. Amennyiben Brüsszel átmenetileg lazít is a kondíciókon, vélhetően keményebb lesz a későbbi számonkérés – utalt például a magánnyugdíjpénztárakba fizetett összegek hiányt csökkentő könyvelésének lehetőségére. Ez egyébként azért is valószínű, mert a nagyobb tagországok is kezdenek „elszállni”, amit az Európai Bizottságnak (EB) valahol meg kell fékeznie. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője azonban úgy véli, hogy - bár egyelőre nem látható az euróhoz vezető deficitpálya - amikorra kell, Magyarország produkálja majd a maastrichti mértékű hiányszámot.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője politikai kérdésnek tartja a - feltehetően utoljára csatlakozó - Magyarország, Csehország és Lengyelország egyszerre való belépését az eurózónába, s ennek érdekében szerinte az EB szemet huny kisebb kozmetikai elemek fölött. Az aggályokat azonban az elemző is megalapozottnak tartja, s az MS által említett teljes államháztartási deficit szerinte sincs távol a 9 százaléktól – a befektetési bank 9,1 százalékról beszél.
További részletek a keddi NAPI Gazdaságban
