Ha nem sikerül visszaszerezni a hitelező bankok bizalmát, és így új kölcsönöket felvenni, akkor a MÁV kasszája várhatóan márciusra kiürül, májusra pedig a dízelmozdonyok üzemeltetéséhez szükséges gázolaj, ami a vonatforgalom leállását eredményezné.
A bankok - az állami garanciavállalások elmaradása miatt - csak abban az esetben nyújtanának újabb hiteleket, illetve kapcsolódnának be a vasúttársaság tavaly beharangozott - akár 150 milliárd forintos - kötvénykibocsátásába, ha a MÁV jegyzett tőke/saját tőke arányát a kétharmad fölé sikerül növelni.
A gondok felszámolására számos ötlet született. Az egyik verzió szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), a tulajdonában lévő - könyv szerint mintegy 400 milliárd forint értéken nyilvántartott - vasúti eszközök egy részét egy könyvelési manőverrel átadná a MÁV-nak.
Van olyan elképzelés is, amely szerint az állam az idei vére várható 300 milliárd forintos privatizációs bevétel egy részéből támogatást nyújthatna a MÁV-nak. Utóbbi megoldás kedvező lenne a költségvetés számára is, mert a privatizációból származó összegeket a pénzügyi tárca az Európai Unió statisztikai rendszerében nem könyvelheti el bevételként, a vasútra költött pénzzel viszont csökkenteheti kiadásait, megtakarítást érhet el.
