Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt év végén többeket kellemetlenül érintett, hogy a karácsonyi bevásárlás során képtelenek voltak bankkártyájukkal fizetni a pénztáraknál. A gond a Visa hálózatában keletkezett, a társaság közlése szerint az egyik adattovábbító műhold kommunikációs hibája miatt akadozott az elfogadórendszer működése.
A kényelmetlen leállás miatt a legnagyobb belföldi bankkártya-kibocsátó, az OTP Bank vezetése úgy döntött, hogy - a többi bankkal összhangban - az előzetesen elképzelt, 2004. tavaszi átállás előtt csatlakozik a Visa új internet-protokoll alapú kommunikációs rendszeréhez, a VisaNethez. Az átállás ugyan további átmeneti hibákat okozott, ám a rendszer azóta nagyobb biztonsággal működik. A VisaNet ugyanis egy új transzportplatform segítségével kapcsolja össze a Visa összes tagbankját. A nagy teljesítményű adatfeldolgozó rendszert másodpercenként hatezer üzenet feldolgozására alkalmas kapacitáspróba alatt is tesztelték. Radu Obreja, a Visa International CEMEA régióért felelős alelnöke szerint a VisaNet már decemberben másodpercenként 5119 tranzakciót volt képes feldolgozni, ami évi 35 milliárd kapcsolódást jelent. A kártyacég adatai szerint az elmúlt év korábbi hónapjaiban az egy másodpercre jutó tranzakciók száma 3200 volt. A rendszer továbbfejlesztésének célja, hogy az új technológia képes legyen másodpercenként akár tízezernél is több üzenet feldolgozására. Mindez azt jelentené, hogy az egyes tranzakciók átlagos jóváhagyási ideje kevesebb, mint két másodperc lenne, szemben az 1973-as közel egyperces átfutási idővel.
Az adatfeldolgozó rendszerek mind a Visa, mind a MasterCard közlése szerint 99,99 százalékos biztonsággal működnek, a problémás esetekben pedig - miként azt Zdenek Houser, a MasterCard International Magyarországért és Horvátországért felelős igazgatója elmondta - alternatív megoldásokkal, támogatói opciókkal igyekeznek biztosítani a kártyaelfogadás zavartalanságát.
Az elmúlt időszak kellemetlen tapasztalatai ugyanakkor joggal vethetik fel a kérdést, hogy a kommunikációban, az elfogadórendszerben felmerülő hibák miatt ki és milyen módon kaphat kártérítést. Zdenek Houser szerint miután egyéb fizetési eszközök is vannak arra az esetre, ha a kártyával történő fizetés meghiúsul, alapesetben a bankok nem fizetnek kártérítést az ügyfeleknek az ilyen esetek után. A szakember szerint ugyanakkor ha az ügyfélnek közvetlen vesztesége származik abból, hogy nem használhatta kártyáját, az érintett pénzintézet kivizsgálhatja a helyzetet és kompenzálhatja a kártyabirtokost. Ez azonban nem téveszthető össze a kártérítéssel, mivel ilyenre - mondta el Radu Obreja lapunknak - a Visa International ismeretei szerint még nem került sor. A Visa szakembere szerint a kompenzációra minden esetben a kártyaigénylési szerződésben lefektetett feltételekkel összhangban, egyedi elbírálás szerint kerül sor, ám ez mindig a bank és a kártyabirtokos közötti megállapodás tárgya.
Nincs külön kártérítési felelősség megállapítva a kártyacégek és a tagbankok között sem ilyen esetekre. Ez némileg érthető, hiszen a kártyacég sorozatos hibáit a bankok azzal tudják „büntetni”, hogy következő plasztikkibocsátásukat egy másik kártyacég emblémája alatt valósítják meg. Magának a kártyacégnek viszont a tagbank sorozatos hibái esetén is inkább további támogatást kell adnia, mintsem bekeményítenie, hiszen azon túl, hogy továbbra is az adott bank „kegyeiért” versenyez, az ilyen gondok nemcsak az adott bank, de a kártyacég imázsát is rombolják, s a kártyahasználat elterjedése ellen szólnak. Zdenek Houser szerint amennyiben a MasterCard rendszer monitoringközpontja értesítést kap valamelyik partnerbank elfogadórendszerének technikai jellegű hibájáról, a központ operátorai azonnal telefonkapcsolatot létesítenek az érintett pénzintézettel és megadnak minden segítséget, támogatást a hiba elhárításához.
