Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az euróalapú lakáshitel gondolata a bankok számára sem idegen, ugyanakkor bevezetése egyelőre csak a nem támogatott hitelek formájában lehetséges. Egyes vélekedések szerint ártana a forinthiteleknek, ha az euróalapú kölcsönök nagyobb teret nyernének, ugyanakkor a devizahitelek jelentős árfolyamkockázatokat is rejtenek a hitelfelvevők számára. Információnk szerint euróalapú támogatott lakáshitel bevezetésére egyelőre nincs kilátás, mivel az állami támogatásokat forintban adják meg, s az árfolyamkockázatokat az állam aligha akarná átvállalni.
Az euróalapú lakáshitelek kamatai egyébként az euróban denominált állampapírok referenciaszintjéhez köthetőek, s ilyen termék már van a piacon, illetve van olyan bank, amelyik bevezetését tervezi. Lengyelországban a devizahitelek árfolyamkockázata ellenére ugyancsak vannak ilyen kölcsönök, de ott az árfolyamkockázat miatt a bankok 20 százalékkal több ingatlanfedezetet írnak elő a szerződésekben.
A hitelintézetek igyekeznek modellezni, hogy az euró bevezetése milyen hatással lesz a bankrendszerre. Az eurózónába lépés után egészen biztosan átalakul a kamattámogatás is. A nyitott kérdések sorában az egyik a forintban megkötött hitelszerződések euróra váltása, ami viszonylag egyszerű lehet, hiszen az előre ismert árfolyam alapján csak át kell váltani a tőketartozást. Az ERM (Exchange Rate Mechanism) II-ben az euróövezetbe történő belépés előtt négy évvel meg kell állapítani a rögzített átváltási árfolyamot, így mindenki tisztában lehet azzal, hogy mekkora eurótartozással lép be az európai Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU). A belépés újabban hangoztatott időpontja egyébként 2007, azaz szükségszerű, hogy hamarosan megkezdődjenek a fix árfolyamról szóló tárgyalások. Az átváltási árfolyam megállapításakor alapvető ellentét feszül az EMU és a magyar állam között, ugyanis míg az utóbbi a gyenge forintban érdekelt, addig az EMU az erős forintot részesítené előnyben. Az erős forint egyébként a magyar nemzeti összvagyon felértékelődését, illetve az euróra átszámított hiteltartozás esetében növekedést vonna maga után. A lakosság persze vajmi kevés befolyással lesz az árfolyam megállapítására, azonban annak kockázatát teljes egészében viseli. A nagy cégek a több milliós vagy ennél is nagyobb devizahitelekre könnyen köthetnek árfolyam-fedezeti ügyletet, szemben a kis összegű hitelekkel rendelkező polgárokkal.
A hitelkamatok megállapítása persze ennél bonyolultabb folyamat lesz. A már meglévő hitelek kamattámogatásának folytatása pedig újabb problémát vet fel. Most a forintban kibocsátott államkötvényekhez igazodik a támogatás, de az euró bevezetésétől kezdve már nem lesz erre lehetőség, így más megoldást kell találni. Szakértők szerint lehetséges, hogy a fokozatosan - az EU konvergencia kritériumainak megfelelően - csökkenő infláció és állampapírhozamok miatt a kamattámogatás még a forint létezésének idején feleslegessé válik, vagyis a lakáshitelezés tisztán piaci körülmények között is elég alacsony kamat mellett történne. Persze Nyugat-Európában is létezik a lakáshitel kamattámogatásának rendszere. Az euróövezetben a lakáscélú piaci jelzáloghitelek kamata egyébként 6-7 százalék körül alakul.
Bár ma még magasabb a jelzáloghitelek esetében az egyéves hitelkamat mint az ötéves, egyes szakértők szerint mégis érdemes a drágábbat választani. Indokaik között a folyamatosan csökkenő kamatszintet és az euró bevezetésekor még drasztikusabban mérséklődő kamatszínvonalat jelölik meg.
