2025 februárjában csak a tranzakciókat figyelembe véve, mind a háztartások, mind a vállalatok nettó hitelfelvevők voltak, valamint betéteik állománya is növekedett. Mindez a tavalyi rekordévet követően történik, amikor a hitelkihelyezések összege és a hitelfelvevők száma is megugrott, különösen az év második felében. Egyelőre úgy tűnik, idén folytatódhat a növekvő trend.

Tranzakciókból adódóan a háztartások hitelállománya 77,2 milliárd forinttal növekedett. Míg a lakáscélú hitelek 55,3 milliárd forinttal (ez 5-6 milliárddal kevesebb december-januárhoz képest), az idén bevezetett munkáshitelek 28,3 milliárd forinttal, a személyi kölcsönök 19 milliárd forinttal, a babaváró hitelek 2,7 milliárd forinttal nőttek. Ezzel egyidőben a folyószámlahitelek 14,9 milliárd forinttal, a szabad felhasználású jelzáloghitelek pedig 8,1 milliárd forinttal csökkentek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból.

Pörög a munkáskölcsön

A kormány által „munkáshitelnek” keresztelt hitelkonstrukcióból januárban még csak 8,5 milliárd forintot vett fel a lakosság, az év második hónapjában ehhez képest több mint háromszoros volt a növekedés. Az első tapasztalatok szerint az elérhető legmagasabb összeget (4 millió forint) kéri az igénylők többsége. Ez persze nem meglepő, hiszen az ügyfél számára kamatmentes hitelről van szó, amit érdemes is maradéktalanul kihasználni. A probléma a konstrukcióval az, hogy azok a fiatalok, akik egyetemen tanulnak, nem igényelhetnek ilyen kölcsönt, nekik marad a diákhitel.

Kapcsolódó

A bankok többségénél legalább a minimálbérnek megfelelő, valamivel 200 ezer forint alatti jövedelem az alapelvárás a munkáshitelnél – ám a vállalkozóként működő igénylőknél szinte minden szolgáltató magasabbra tette a lécet. A minimum hitelfelvételi összegben vannak eltérések a bankok ajánlataiban. Bár a jogszabály szerint a munkáshitelt a 17 és 25 év közötti fiatalok igényelhetik, a legtöbb szolgáltatónál 18 év az alsó korhatár: ez alól csak a Gránit Bank jelent kivételt, ahol az előírt minimumnál húzták meg az alsó korhatárt. A konkrét ajánlatokról korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Mire kell a kölcsönpénz?

A legnépszerűbb hitelcél továbbra is a lakás (53,7 százalék), ugyanakkor a fogyasztásra felvett kölcsönök is igen nagy részt tettek ki a februári banki adatokban. Az áruhitelek 21,6 százalékos részarányt képviseltek, ezt követik népszerűségi sorrendben a személyi kölcsönök (14,6 százalék) és a szabad felhasználású jelzáloghitelek (6,4 százalék). A gépjárműkölcsön és a folyószámlahitel kevésbé volt népszerű, mindössze 0,9, illetve 2,3 százalékot képviseltek.

Óvatosság és kivárás: sokan nem tudnak megbirkózni a gigantikus lakásárakkalTavaly 13 százalékkal emelkedett a lakáshitelek aránya, a többség használt ingatlan vásárlásához kért banki segítséget, átlagosan 20 millió forintot. Építőipari szakértők szerint talán az idei év második felében lehet az építőiparban élénkülésre számítani. Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője azt mondta, sokan most csak figyelnek, tájékozódnak, és még nincs bátorságuk jelentős összeget költeni új lakás építésre vagy felújításra. A teljes cikket itt olvashatja el.

A Cofidis korábbi kutatása szerint a megvalósult személyi hitelek között a legnépszerűbb cél (21 százalék) a háztartási gépek, berendezések vásárlása volt, az utóbbi két évben ez gyakoribbá vált. Eközben a szerződések 19 százaléka kötődött lakásfelújításhoz, korszerűsítéshez, elektronikai cikkekre 17 százalékuk vett fel hitelt.

Gyakori továbbá a bevételek és kiadások egyensúlyban tartása miatt felvett kölcsön is, ez nem véletlen, ugyanis egyre több embernek kell hitelt felvennie, ahhoz, hogy a hónap végéig kijöjjön a bevételeiből. Persze itt fontos megjegyezni, hogy ez akár pénzügyi tudatossági döntés is lehet, ugyanakkor a magyar gazdasági helyzetet figyelve inkább az előbbi szcenárió valószínűbb.

Mi a helyzet az áruhiteleknél? Az elmúlt két évben szinte folyamatosan a leggyakoribb hitelcélnak számítanak a háztartási gépek, berendezések (40 százalék). Emellett a televízió és egyéb elektronikai cikkek 36 százalékot tettek ki, a rangsor a következőképp folytatódik:

  • bútor, berendezés (21 százalék);
  • ajándék vásárlása (15 százalék);
  • barkács eszközök, kerti berendezések (9 százalék);
  • életmódjavító berendezések (10 százalék).

Forintból deviza?

A háztartások betétállománya tranzakciókból eredően 579,4 milliárd forinttal nőtt, ebből a forintbetétek 462,2, míg a deviza alapúak 117,2 milliárd forintot tettek ki. Mindez százalékos arányban azt jelenti, hogy a forintállomány növekedése körülbelül 80 százalékot, míg a deviza 20 százalékot tett ki februárban.

A lakossági szegmensben a betétek, kötvények és jelzáloglevelek a legnépszerűbb befektetési formák. 2024-ben a nettó pénzügyi vagyon devizás része 15,2 ezer milliárd forintot tett ki. A készpénzen és betéteken belül csökkent a deviza aránya, míg az értékpapírok esetén növekedés látszik.

Mi a helyzet a vállalatoknál?

A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya csak a tranzakciókat figyelve 72,4 milliárd forinttal nőtt. Itt érdekes tendencia, hogy a forinthiteleknél csökkenés látszik, méghozzá 4,2 milliárdos, ezzel ellentétesen a deviza alapú kölcsönöknél 76,6 milliárdos növekedés látszik a jegybanki statisztikában. Az áltatluk kibocsátott, a hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya szintén nőtt, összesen fél milliárd forinttal.

A vállalati betéteknél az átértékelődéstől és az egyéb volumenhatástól eltekintve 293,1 milliárd forintos növekedés ment végbe, a mérleg februárban: a forintnál 293,1 milliárd forintos betétkivonás, devizában 410,4 milliárd forintos nettó betételhelyezés.

A jegybank utolsó negyedéves adatai szerint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) között a középvállalkozások rendelkeznek a legtöbb hitellel, szám szerint 2 755 ezer milliárd forinttal, eközben a kisvállalatok 2 058, a mikrovállalkozások pedig 1 923 milliárd forintos hitelállománnyal zárták 2024-et. Látszik tehát egy tendencia, hogy a kisebb vállalkozások is nagyobb összegű kölcsönöket vesznek fel, vélhetően többségében innovációs és fejlesztési célokra.