Képzeljük el, hogy egy kisgyerek először kérdez rá: „miért nem vehetünk meg mindent a boltban?” – a szülő pedig keresi a szavakat, hogyan magyarázza el egyszerűen a pénz működését. A legtöbb családban előbb-utóbb eljön ez a pillanat, és egyre több szülő gondolja úgy, hogy jobb minél korábban, játékos formában megismertetni a gyerekeket a pénzügyekkel.

Nem véletlen, hogy a bankok is egyre inkább bekapcsolódnak a pénzügyi nevelésbe, hiszen a gyerekek már nagyon fiatalon találkoznak a digitális fizetéssel, zsebpénzzel vagy akár saját bankkártyával. Az Erste friss felmérése azt mutatja, a szülők 81 százaléka fontosnak tartja, hogy gyermeke megismerkedjen az alapvető pénzügyi fogalmakkal. Olyanokkal, mint a pénz értéke, a zsebpénz vagy a megtakarítás, és hogy választ kapjanak olyan kérdésekre, hogy miért nem vehetünk meg mindent, amit szeretnénk vagy miért drágább az egyik dolog, mint a másik.

A válaszadók szerint elsősorban a szülő és a család feladata a pénzügyi edukáció, míg második helyen az óvodát és az iskolát, harmadik-negyedik helyen pedig a bankokat és a médiát jelölték meg.

Ez az adat meglepő, hiszen az eddigi kutatások többségéből arra következtethettünk, hogy a szülők inkább hárítják a felelősséget, és azt gondolják, hogy elsősorban az oktatási szektor (egyes felmérések szerint az állam) feladata a pénzügyi edukáció megteremtése.

„Ha azt érzi a szülő, hogy a gyermek elvesztette a fonalat, és nem tudja követni a témát, akkor érdemes kérdezni tőle” – mondta Füstös Móni gyermeknevelési szakértő az Erste és Visa közös sajtótájékoztatóján.

Kiemelte: ezzel egyrészt időt is nyerhetünk vele, és az is kiderül, hogy „mi van a gyerek fejében a témáról”.

Kapcsolódó

Gyakran felmerülő téma, a mindennapokat érinti

A pénzügyi témák ugyan nem minden családban kerülnek elő napi szinten, ám a szülők jelentős része mégis tudatosan figyel arra, hogy időről időre beszélgessen ezekről gyermekével. A válaszadók csupán 5 százaléka mondta azt, hogy még nem kerültek szóba gyermekével a pénzügyek, pedig a felmérés szerint tízből egy szülő nehéznek érzi ezt a feladatot. Támogatásként sokan (59 százalék) használnak valamilyen eszközt a pénzügyi edukációhoz: leginkább társasjátékot mesekönyvet vagy rajzfilmet, de többen jó megoldásnak tartanak ehhez valamilyen applikációt, illetve weboldalt is.

Az Erste ezt felismerve kereste meg tavaly a Pagony Kiadót, hogy együtt alkossanak meg egy olyan mesét, amellyel a szórakoztatáson túl alapvető gazdasági, pénzügyi ismereteket kaphatnak a gyerekek, játékos formában. Így született meg a Cserebere az erdőben című mesekönyv, amely akkora sikernek bizonyult, hogy kevesebb mint két hónap után több ezer példányban újra kellett nyomtatni.

„A banknál most újra elérhetővé vált a könyv: akik a szeptember végéig futó akció ideje alatt Erste Cseperedő Bankszámlát nyitnak gyermeküknek, ajándékba kapnak egy példányt” – erről már Murányi Linda, az Erste PR és belső kommunikációs vezetője beszélt a pénzintézet sajtóeseményén.

A pénzintézet ráadásul a könyv mellett mostantól egy húsz kérdésből, illetve az ezekre adható válaszokból álló „kisokossal” is segít a szülőknek egyszerűbbé tenni a gyerekek pénzügyi edukációját. A digitális füzetben olyan kérdések szerepelnek, amiket valóban gyerekek tettek fel a szüleiknek a pénzről:

  • Miért kell a szülőknek dolgozni?
  • Miért kell a boltban fizetni az ennivalóért?
  • Hogy jön pénz a falból?
  • Ki csinálja a pénzt, nem kérhetünk tőle?

A válaszokat az Erste hazai és nemzetközi szakértői Füstös Móni gyermeknevelési szakértő segítségével dolgozták ki, a gyermekek nyelvezetét használva, az életkoruknak megfelelően.

Kell a kártya a gyereknek?

A felmérés szerint a szülők 60 százaléka nyitott arra, hogy a mindennapi kiadások fedezésére bankkártyát (fizikai vagy digitalizált formában) adjon gyereke kezébe. A szülők többsége szerint a bankkártya segít átláthatóbbá tenni a gyermek költéseit, és csaknem minden második válaszadó úgy gondolja, hogy a kártya nagyobb biztonságot nyújt a készpénzhez képest.

A szülők visszajelzései alapján a gyerekek többsége már rendelkezik alapvető ismeretekkel a bankkártya használatról: például 47 százalékuk tudja, hogyan kell fizetni kártyával. Ugyanakkor a válaszadók tudatos korlátokat is fontosnak tartanak: 62 százalék preferálja a napi költési limitet, míg online vásárlási limitet 53 százalék, napi készpénzfelvételi limitet pedig 52 százalék állítana be.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi van, ha elhagyja a kártyát a gyerek, pont uyganúgy, mint bármi mást. Ilyenkor az applikációból vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül könnyen letilthatjuk a kártyát, majd igényelhetünk helyette újat. Fontos, hogy a szülő felelőssége az, hogy a gyermekének odaadja-e a bankkártyát vagy inkább csak fizetés előtt adja neki oda, majd tárolja helyette. Ez kortól, felkészültségtől és attól is függ, hogy mennyire bízunk meg a gyerekünkben.

A most kisgyermeket nevelő szülők korosztályában az volt a szocializációs alap, hogy nem szabad hibázni (szinte semmiben). „Talán nem a világ legnagyobb tragédiája, ha eltűnik a kártya, mert sokat lehet belőle tanulni. Ráadásul a saját hibáinkból tanulhatunk a legtöbbet” – húzta alá Füstös Móni.

Szincsák Gyula, a Visa szenior fizetési megoldások szakértője elmondta: a bankkártya használatát ugyanúgy meg kell tanítani a gyerekeknek, mint a készpénz használatát, nem feltétlenül kell a mélyvízben kezdeni.

Villogó kártyával élményszerű lesz az oktatás

„Ha a gyerekek biztonságos, élményszerű módon ismerkedhetnek meg a digitális fizetéssel, az hosszú távon is megalapozhatja a felelős pénzkezelést. Az Erste Cseperedő Bankszámlához igényelhető, Magyarországon elsőként elérhető OLED-kijelzős Visa bankkártya játékos formában segít megérteni a kártyás fizetés működését” – mondta Szincsák Gyula.

Kiemelte: a vidám, élénk grafikai elemek között kapott helyet az a rakéta, amely minden fizetés alkalmával felvillan, a miniatűr OLED-kijelző ugyanis közvetlenül az NFC-termináloktól kapja az energiát

Zsebpénzzel a tudatosságért

Jó eszköz lehet a pénzügyi neveléshez a zsebpénz is. Az Erste kutatásából kiderült: míg a kisebb gyerekeknek alkalomszerűen, kevesebb zsebpénzt adnak a szülők (ha egyáltalán adnak), a 11-14 éves korosztály esetében viszont már a rendszeresen adott zsebpénz a jellemző, általában havonta legfeljebb 1-9 ezer forint összegben.

A válaszok alapján a szülők a gyermek életkorának növekedésével egyre tudatosabban vezetik be a zsebpénzt, és mind nagyobb összeget bíznak rájuk – vagyis a legtöbb családban a pénzügyi nevelés fokozatos, a gyermek fejlődéséhez, érettségéhez igazodik. A zsebpénzt érdemes a gyermek számára nyitott saját bankszámlára utalni, a szülők így a banki eszközök használatát is meg tudják tanítani, miközben a szülőknek is nagyobb átláthatóságot és biztonságot nyújt.