„Azt gondoltuk, hogy több meglepetés már nem érhet minket, de az élet 2024-ben is ránk cáfolt és ez már 4 éve így megy folyamatosan" – mondta bevezető prezentációjában a Mol csütörtöki közgyűlésén Hernádi Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója. A közgyűlés napirendi pontjainak megtárgyalása előtt az olajtársaság első embere szokás szerint értékelte a vállalatcsoportot érintő gazdasági-politikai környezetet.

Mint elhangzott, tovább zsugorodott a régióban tavaly a kőolajtermékek iránti kereslet, a finomítói marzsok pedig lefeleződtek. Erősen érződik a versenyhátrány, hiszen a világ más tájain sorra adják át a korszerű olajfinomítókat és petrolkémiai üzemeket.

Kapcsolódó

Kép: Economx

Hernádi méltatta a Mol upstream (kitermelés) üzletág tavalyi eredményeit, hiszen számos kutatási területükön sorra követték egymást a sikeres fúrások. 

Közben a Mol csoport tavaly sikerrel lezárta a lengyel és szlovén akvizícióit (lezárult a kúthálózatok átvétele). Ezzel megvalósult Közép-Európában az észak-déli lefedettség, az érintett országok mindegyikében lehet Mol kutakon tankolni. 

A 90 százalék visszaváltási arány mindenkit meglepett

A beszállás a körforgásos gazdaságba igazi kemény diónak bizonyult – fogalmazott Hernádi – a hulladékgazdálkodás szabályozói környezete ugyanis sokkal több kihívással jár, mint azt sejteni lehetett. Az eredmények azonban még a Mol vezetőit is meglepték: 3200 palackvisszaváltó automatájuk üzemel, a visszaváltási arány 90 százalék lett egy év alatt, ez nagy siker, a Mol ezt az arányt csak 2030-ra gondolta elérhetőnek. Várják, hogy az üzletág nyereséges legyen, hiszen a részvényesek pénze van benne ebben a beruházásban. 2035-ig ebben az üzletágban további 500 milliárd forint beruházást terveznek.

Szóba került az adózás is.

Lassan már ki kellene szállni abból, hogy a Mol csoport a normatív adókon felül is hozzájárul a magyar költségvetéshez. Ez így már sok.


– fogalmazott Hernádi. (Az extra adótételekkel együtt a Mol effektív adókulcsa 29 százalék). 

„Beruházásokról kell dönteni és nem tudjuk, hogy milyen rendkívüli események várnak ránk a külső gazdasági környezetben” – mondta a cég vezetője, megerősítve: a 2019-ig látott világnak vége, egyértelműen a bizonytalanság korát éljük.

Tendencia a folyamatos versenyképességcsökkenés, ez szinte minden közép-európai cégre igaz. Vannak persze külső tényezők, például a német gazdaság megtorpanása. Míg Lengyelország és Horvátország erős növekedést tapasztalt, a gyenge külső kereslet, különösen a nehézségekkel küzdő német gazdaság, rányomta a bélyegét a többi ország teljesítményére.

A kiszámíthatatlan vámverseny és az EU zöldpolitikája sem segíti a Mol működési környezetét - hangzott el a közgyűlésen. Utóbbival nem az a gond, hogy zöld, hanem hogy irracionális célokat tűztek ki maguk elé. 

Hernádi hiányolta a kiszámíthatóbb itthoni szabályozói környezetet, mert ez mind visszafogja a beruházásokat. Fejleszteni kell a közlekedési infrastruktúrát is - utalt remélhetőleg a közúthálózat itt-ott szánalmas minőségére Hernádi. 

A közgyűlés határozatképes, a részvényesek 54,37 százaléka képviselteti magát. A közgyűlésen a részvényesek szavaznak az igazgatóság osztalékjavaslatáról: ha megszavazzák, 220 milliárd forintot osztanak szét a tulajdonosok közt.

Szavaznak a tavalyi beszámoló elfogadásáról is. 2024-ben a Mol 1 121,7 milliárd forintos (3,1 milliárd dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta" EBITDA-t ért el, ami forintban kifejezve 2 százalékkal magasabb, mint az előző évben, és meghaladja a 3 milliárd dollár körüli iránymutatást. 

Az osztalék két részből áll: 165 forint alap- és 110 forint rendkívüli osztalékból részvényenként. Ez a 275 forint osztalék a jelenlegi árfolyam mellett 9,4 százalék osztalékhozamnak felel meg.

A közgyűlésen is téma az orosz olaj

Az egyik részvényes arról érdeklődött, hogy áll a Mol leválási folyamata az orosz olajról. Aki hiányolja a tájékoztatást arról is, hogy mit tenne a Mol ha az orosz olaj miatt másodlagos vámot vetne ki az USA Magyarországra.

Hernádi válaszában elmondta, a kőolajnak 140 -féle változata van, a százhalombattai finomítót ebből egyre, az orosz olajmixre optimalizálták. Hasonlót össze lehet hozni másból, folyamatosan elemzik a Molnál a különféle olajváltozatokat, ezeket a próbákat a pozsonyi finomítóban (Slovnaft) végzik.

Rossz hír, hogy a horvát csőhálózat tranzitdíja hirtelen megduplázódott, a Mol pedig csövön más vezetéket nem használhat, ha a Barátság kiesik. Szintén rossz hír, hogy bármilyen mixet raknak össze, annak a hozama kisebb lesz, mint ami az orosz keverékkel (REPCO) elérhető. Szóval a leválás egyértelműen jövedelemcsökkenést okozna a Molnak (például a magasabb szállítási költségek miatt).

Minden további lépést csak óvatosan tesznek meg, mert ezek olyan beruházások, amikre normál esetben nem lenne szükség: tipikusan ilyen volt az a 150 millió dollár capex, ami azt biztosította, hogy az adriai vezetéket összekapcsolják a pozsonyi finomítóval. Könnyen előfordulhat Hernádi szerint, hogy az egész koncepció borul és kiderülhet, hogy mégse kell búcsút inteni az orosz olajnak. Akkor pedig az 500-700 millió dollárra becsült óriási beruházási költségek feleslegessé válnának. 

Szavazás az osztalékról

Nincs meglepetés, a részvényesek igennel szavaztak az igazgatóság osztalékjavaslatáról. Ez alapján 275 forint a részvényenkénti juttatás. Az osztalékot azért lehetett emelni, mert idén nem tervez jelentős forrásigényű akvizíciót a Mol.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!