Hatalmas nagy
népszerűségre tettek szert az elmúlt években a befektetések világában is az ESG (azaz a környezeti társadalmi a szempontból fenntartható és felelős
vállalatirányítási elvek alapján működő) irányelveknek megfelelő cégek
részvényeibe és kötvényekbe történő befektetések. Szinte nincs olyan nagyobb
vagyonkezelő vagy alapkezelő cég, aki meg kínálna olyan terméket, amely ezen
alapszik.
Az ilyen típusú
befektetések mellett sokszor elhangzó érv, hogy az ESG irányelveknek megfelelő
cégek értékpapírjai jobban teljesítenek. Azonban van egy sor olyan szakember is,
akik megkérdőjelezik az erre vonatkozó vizsgálatok helyességét és azt állítják,
hiába működik egy cég felelősen, annak vajmi kevés köze van az általa
megtermelt profit nagyságához, illetve részvényeinek teljesítményéhez.
Hasonlóan nyilatkozott egyébként a tőzsdei befektetők ikonjának tekintett
Warren Buffet is többször az elmúlt években, amikor mereven elutasította, hogy
befektetési cége, a Berkshire Hathaway figyelembe vegye ezeket az irányelveket
döntései meghozatalakor.
A Bloomberg idézi Andy King,
a Bostoni Egyetem üzleti stratégia professzorának munkásságát. Ő évtizedeken át
elemezte, hogy a vállalatok nyereségesen csökkenthetik-e a környezetre
gyakorolt káros hatásukat, és azt találta, hogy az így elért nyereség gyakran
túl kicsi ahhoz, hogy érdemben befolyásolja az adott társaságok profitját. A
legújabb kutatásokba beleásva magát, összetett matematikai képleteket vizsgálva
és több tízezer adatpontot elemezve olyan hibákra bukkant, amelyek szerinte
torzították az eredményeket a vizsgálatokban, amelyek vizsgálták, hogy az
emberekkel és a bolygóval valahogy jótékonykodás valóban jót tesz-e a vállalati
profitoknak.
Pedig ezeket a Harvard Egyetemen, a London Business Schoolban és más neves intézményekben készült
tanulmányokat idézték az amerikai szenátusban tett tanúvallomásokban, idézték a
vállalati éghajlatvédelmi szabályokat kidolgozó szabályozók, és hivatkoztak rájuk
a Wall Street-i cégek, amelyek dollármilliárdokat érő alapokat forgalmaznak. King
szerint azonban ezekben a tanulmányokban az ESG-t alátámasztó bizonyítékok
egyszerűen nem voltak szilárdak.
Hasonló következtetésekre
jutottak a Columbia Egyetem, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem, a Massachusetts
Institute of Technology és más egyetemek kutatói. Ezek a tudósok, akik
általában támogatják a globális felmelegedés elleni küzdelmet, vitát indítottak
el az úgynevezett ESG-programokról. Az
ESG érvényességét megkérdőjelező tanulmányokban részt vevő személyek közül
azonban sokan hangsúlyozzák, hogy kutatásaik nem azt jelentik, hogy a
vállalatoknak nem kellene törekedniük a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére.
A vállalatoknak a lehető legtöbbet kellene tenniük a szén-dioxid-mentesítés érdekében
– mondja Panos
Patatoukas, a Berkeley Egyetem professzora, aki nemrég publikált egy
tanulmányt, amely alátámasztja King elemzését.
A kutatók amúgy is
igyekeznek magukat elhatárolni attól a politikai áramlattól, amely az ESG
irányelvek érvényesítésében a kapitalizmusra leselkedő hatalmas veszélyként
tekint.
Az egyik ilyen alapnak
tekintett tanulmány „Corporate Sustainability:
First Evidence on Materiality" emlékeztet a Bloomberg. A 2015-ös tanulmány
megállapította, hogy az erős ESG-besorolással rendelkező vállalatok részvényeinek
teljesítménye jelentősen felülmúlta az alacsony besorolásúakat. A tanulmányra
olyan pénzügyi nagyágyúk hivatkoztak, mint a BlackRock Inc. és a Morgan
Stanley, és több mint 400 alkalommal idézték, amivel a Web of Science
tudományos kutatási adatbázis szerint az abban az évben megjelent gazdasági és
üzleti tanulmányok legjobb 1 százalékába került.
Kingék viszont
megismételték a tanulmány vizsgálatait, az adatokat több mint 400 statisztikai
modellen lefuttatva mesterséges intelligenciát használva az eredmények
ellenőrzésére. Az esetek túlnyomó többségében nem találtak bizonyítékot arra,
hogy a vállalat ESG minősítése és a részvények teljesítménye között kapcsolat
állna fenn. A Berkeley Egyetem kutatói szintén megismételték a vizsgálatot. Ők
is kevés kapcsolatot találtak a magas ESG-besorolások és a részvények jobb
teljesítménye között. A Patatoukasék szerint a sokat hivatkozott tanulmány
tévesen ítélte meg az ok-okozati összefüggést.
Egyszerűen arról van szó, hogy a nagyobb és nyereségesebb cégek több erőforrást tudnak fordítani arra, hogy adminisztratívan meg tudjanak felelni a magasabb ESG pontszámokhoz szükséges kritériumoknak. Az ilyen vállalatok részvényei viszont általában jobban teljesítenek.
Az eredeti tanulmányt
jegyző Khan, Serafeim és Yoon a Bloomberg megkeresésére üdvözölték a vizsgálatokat,
de kitartottak megállapításaik mellett.