Vagy elnyaralták a megtakarításaikat, vagy egyszerűen nem volt idejük állampapírokkal foglalkozni a lakossági befektetőknek augusztusban, legalábbis erre utalnak a Magyar Nemzeti Bank kedden frissült adatai. Ebből kiderült – névértéken, tehát a felhalmozott kamatoktól megtisztítva – augusztus végén 13 216 milliárd forintnyi állampapírral rendelkeztek a háztartások, szinte fillérre ugyanannyival mint egy hónappal korábban, vagyis a vételek és eladások egyenlege épp kiütötte egymást.

A stagnálást mutató számok egyébként nem tekinthetők meglepőnek, augusztusban már lehetett sejteni, hogy ősszel megújul az állampapír kínálat (így is lett), érthető volt a lakosság részéről a kivárás. Mint kiderült, jól taktikáztak, megérte kivárni, a FixMÁP és a Magyar Állampapír Plusz is magasabb kamatra váltott, aminek hatására október első napjaiban valóságos roham indult ezekért a kötvényekért. 

Egyébként a külföldi befektetők sem voltak túlságosan aktívak, a náluk lévő állomány egy hónap alatt csak 95 milliárd forinttal nőtt, 18 306 milliárd forintra. 

A bankok viszont nettó eladók voltak augusztusban, egyenlegük (szintén névértéken) 385 milliárd forinttal apadt, így 13 340 milliárdnyi magyar állampapír maradt a mérlegeikben. Kismértékben a biztosítók és a nyugdíjpénztárak is csökkentették állampapír kitettségüket.

Túl sok volt a változó kamatozású állampapír 

Az MNB által közölt adatok alapján világosan látszik, miért érezte szükségét az Államadósság Kezelő Központ az állampapír-kondíciók megváltoztatásának. Mint ahogy nyilatkozták is:

az elmúlt években a lakossági portfólióban a változó kamatozású állampapírok aránya a korábbiakhoz képest jelentősen emelkedett, magasabb finanszírozási költségeket és érdemi kamatkockázatot eredményezve ezzel az adósságkezelés számára. 

Ez az MNB statisztikáin is pontosan nyomon követhető: a lakossági állományon belül augusztusban a változó kamatozású állampapírok állománya már közel a kétszerese volt a fix kamatozásúnak. Így nézett ki a megoszlás:

  • fix kamatozás: 4 161 milliárd forint
  • változó kamatozás: 8 094 milliárd forint
  • diszkont-kincstárjegy: 960 milliárd forint

De nem csak az állampapírpiacon voltak inaktívak a lakossági megtakarítók. A náluk lévő befektetési jegyek mennyisége egész évben dinamikusan nőtt, augusztusban viszont csak nettó 112 milliárd forinttal nőtt az állomány. A hónap végén így 12 652 milliárd forint volt a háztartásoknál lévő befektetési jegyek piaci értéke. 

Lejött a csúcsról a BUX, reagáltak a befektetők

Az augusztus iszonyú érdekes volt a hazai részvénypiacon, a BUX a hónap közepéig emelkedett, 106 ezer pont felett történelmi csúcson is járt, onnan kezdve viszont korrigált a magyar tőzsde. De még ez is elég volt ahhoz, hogy a lakosság kezében lévő tőzsdei részvények értéke átlépje a 2510 milliárd forintot. A külföldi befektetők viszont nem teketóriáztak, végigvették az emelkedést, így a hónap végén már 8402 milliárd forintot ért a náluk lévő hazai részvények értéke. 24 milliárd forint erejéig voltak nettó vásárlók augusztusban, a részvények felértékelődésén pedig közel 240 milliárdot realizáltak. 

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!