A NAPI Online által megkérdezett szakértők szinte egyöntetű véleménye az volt, hogy a jegybanki lépés legfeljebb rövid távon erősítheti a forint pozícióját, hosszabb távon azonban több kárral jár mint haszonnal. Megfigyelők úgy vélik, hogy amíg ilyen magas államháztartási és folyó fizetési mérleg hiánnyal, erősödő inflációval küzd a magyar gazdaság, s ilyen kiszámíthatatlan az MNB is, addig nagy az esélye annak, hogy ismét jelentős nyomás nehezedik majd a forintra, s a külföldi befektetők bizalma is meginoghat.
A drasztikus kamatemelés nyomán a forint gyakorlatilag a csütörtök kora délutáni szintnek megfelelő árfolyamra tért vissza, azaz a 263-264 körüli eurójegyzés még mindig igen távol áll a jegybank által kívánatosnak tartott 250-260-as sávtól.
A BUX napközben többször benézett a kilencezres lélektani határ alá, háromnegyed négy tájban 146 pontos veszteséggel 9 048 ponton állt az index. A Matáv 15, a Mol 100, a Richter pedig 105 forinttal került lejjebb. A nagy vesztesek megint a bankpapírok lettek, az OTP zárás előtt alig egy órával 55, az FHB brutális, 230 forintos mínusznál tartott.
A benchmarkok különösen a 3 hónap és a 3 év közötti lejáratokban szálltak el, a két szélsőértéket itt rendre az 163, illetve a 100 bázispontos ugrás jelentette. A távolabbi határidők esetében is jelentős, ám az utóbbi napokban lassan megszokottá váló mértékű, 36-67 bázispontos növekedés következett be.
Járai Zsigmond jegybankelnök szerint az elmúlt napok forintgyengülése mögött nem csak spekulánsok álltak, annak strukturális okai is voltak. Járai úgy vélte, hogy az MNB kamatemeléskor a jegybank az inflációs célokat tartotta szem előtt. László Csaba pénzügyminiszter védelmébe vette a jegybanki lépést, ám úgy vélte, hogy a forintgyengülést és az állampapírpiaci hozamemelkedést kiváltó okok között azonban elsősorban a külpiaci, fertőzéses jellegű tényezők álltak, a folyamatok a gazdaság fundamentális helyzetével nem hozhatók összefüggésbe.
Eközben a világban is történtek események, célszerű ezeket röviden áttekinteni. Az eurózónában a várakozások szerint novemberben 2,2 százalékra gyorsult éves szinten az infláció, ám a gazdasági élet szereplői optimistábbak lettek.
Az utóbbi napok jó amerikai makroadatai sem tudták alátámasztani az amerikai dollár szintjét, így 1999-es bevezetése óta először átlépte az 1,20 dolláros határt az euró.
Drámai fordulatot vett a Jukosz moszkvai közgyűlése, miután a fúziós partner, a Szibnyeft bejelentette, hogy megszakadt az egyesülési folyamat. Az orosz gazdasági miniszter szerint a fúzió megszakítása makrogazdasági szempontból kedvező fejlemény, ám a Jukosz problémái - amelyek Mihail Hodorkovszkij letartóztatásával kezdődtek - visszafoghatják az Oroszországba áramló külföldi befektetéseket.
A TEBÉSZ jogosulatlan információkezelés, közérdekű adatok eltitkolása miatt feljelentette Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét. A szervezet azt követően lépett, hogy korábban 5 kérdést intézett a PSZÁF-hoz az Amstel által a Brau-papírokra tett ajánlattal kapcsolatban, ám a felügyelet az érdekvédő szervezet a közérdeklődésre számot tartó felügyeleti vizsgálatok módszerei és körülményei iránti érdeklődésére nem válaszolt.
Ide kapcsolódó hír, hogy az Amstel - a bírósági határozatnak megfelelően - pénteken közzétette a Brau-ajánlat felfüggesztését, így a TEBÉSZ az Amstel elleni feljelentés beadását egyelőre elhalasztotta.
