Meglehet a magyarázata, miért jelentette be napokkal ezelőtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy gondolkodnak új állampapír-konstrukció létrehozásán, szeptemberi időzítéssel. A cél, mint elhangzott, a lakossági részesedés megtartása az államadósság finanszírozásában. 

Lakossági állampapírok: szeptemberre ígérik a nagy újítást

A nyaralásról visszatérő lakossági befektetők szeptembertől kibővített állampapír-kínálattal találkozhatnak. A részleteket most dolgozzák ki.

Aggodalomra valószínűleg nincs ok, de tényleg ráférhet némi ráncfelvarrás a lakossági állampapír-kínálatra. Ennek magyarázata, hogy a jelenleg elérhető lakossági papírok közül jelentősebb kereslet szinte már csak a 3 és 5 év futamidőre megvehető Fix Magyar Állampapírra mutatkozik, amelynek a kamata lejáratig évi 6,5 százalék, illetve némileg lemaradva a heti jegyzéseken, de népszerű még a jelenleg 7,1 százalékos éves kamatot kínáló Bónusz is, ez viszont kevésbé kiszámítható, a nagyedévente újraindexált kamatláb miatt. 

Kapcsolódó

De hogy ez már kevés ahhoz, hogy a befektetők fantáziáját megmozgassa, az elég valószínű. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön élesített statisztikáiból pedig az derül ki, hogy havi szinten már alig nő a lakossági kincstári számlákon lévő állampapír állomány. A közzétett adatok közül azt érdemes nézni, amely névértéken tünteti fel a havi statisztikákat, ebből a kereslet jobban nyomon követhető, mert nem torzítja az adatokat az időközben felhalmozott, de még nem kifizetett kamat. 

Nem elég vonzó az állampapírok hozama

A június végi adatok szerint a háztartásoknál lévő állampapírok névértéke 13 097 milliárd forint volt, a növekedés az előző hónaphoz képest csupán 13 milliárd. De nem sokkal jobb a helyzet 2024 júniusához sem, az akkori állományhoz képest mindössze 3,33 százalékkal több a lakosságnál lévő hitelpapírok mennyisége. Mindez azt jelenti, hogy hiába ad el hetente 50-60 milliárd forint új kibocsátású állampapírt a lakosságnak a kincstár, közel ennyi megtakarítás el is hagyja a kincstári számlákat.

A trend arra utal, hogy sok magánbefektető a kapott kamatokat nem biztos, hogy állampapírokba fekteti be újra, sőt a PMÁP hatás is felerősödhetett (ennek részleteiről itt írtunk), vagyis a 20 százalék közeli kamatokról 4-5 százalékosra váltó inflációkövető állampapírokból jelentős mennyiségben áramlott ki tőke. 

A külföldi befektetőknél a félév végén 17 561 milliárd forint névértékű állampapír összpontosult, itt látszik egy közel 1000 milliárd forint értékű növekedés egy hónap alatt, ami természetesen a júniusi devizakötvény kibocsátás (4 milliárd dollár összértékben) eredménye. 

600 milliárdnyi állampapírtól szabadultak meg a bankok

Talán meglepetés, de június hónapban a magyarországi bankok nettó eladók voltak, a mérlegükben lévő állampapírok állománya 14 133 milliárd forintról több mint 600 milliárd forinttal csökkent. Ekkora nagyságrendű csökkenésre utoljára 2019 júniusban volt példa, amikor a MÁP+ első sorozata megjelent, sok ügyfél aki nem rendelkezett kincstári számlával, a bankjától vásárolt be.

Most valószínűleg az történt, hogy a PMÁP kamatok leesése után rengeteg privátbanki ügyfél vált meg a kötvényétől, amely azután egy ideig még a bankok mérlegében volt, de mivel a kamata már nem versenyképes (a bank jobban jár az intézményi állampapírokkal), jobbnak láthatták eladni a kincstárnak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!