Az európai bankok már a második egymást követő évben közel 123 milliárd eurót fizetnek vissza a részvényeseknek a pénzügyi válság előtti csúcsot meghaladó összegű osztalékok és részvény-visszavásárlások formájában. A UBS által összeállított becslések szerint a legnagyobb tőzsdén jegyzett európai és brit pénzintézetek várhatóan 74,4 milliárd eurónyi tavalyi év után járó osztalékot és 49 milliárd eurónyi visszavásárlást jelenthetnek be a következő hetekben, amikor közzéteszik tavalyi negyedik negyedéves eredményeiket – írja összefoglalójában a Financial Times.
Ez halvány növekedést jelent tavalyhoz képest is, pedig már akkor is elég bőkezűek voltak a bankok részvényeseikkel, megosztván velük az európai kamatlábak gyors emelkedésével keletkezett hatalmas nyereségüket, bőkezűen kárpótolva őket a Covid időszak alatt visszatartott kifizetésekért.
A UBS előrejelzései szerint a 2024-es eredmények alapján a legnagyobb összegeket a HSBC, a BNP Paribas és az UniCredit osztja majd fel részvényesei között, 19,3 milliárd, 11,6 milliárd, illetve 8,8 milliárd eurót.
Mint arról már korábban bővebben írtunk, az európai bankszektor működési feltételei jelentősen javultak azzal, hogy az EKB 2022-ben az infláció leküzdése érdekében kamatemelésbe kezdett és ezzel véget vetett a közel egy évtizede tartó zérókamatok időszakának. A bankoknak gyorsan sikerült kihasználniuk a helyzetet, hiszen a hitelezők felé sokkal gyorsabban érvényesítették a magasabb kamatlábakat, mint a betétesek felé. A magas nyereségek és várható osztalékok mostanra az egekbe hajtották az európai bankok részvényeinek árfolyamát, azonban egyre többen aggódnak amiatt, vajon hosszabb távon is fenntartható-e a helyzet, különösen akkor, amikor a nagy központi bankok az EKB-val együtt ismét elkezdték a kamatok lefaragását.
Jérôme Legras, az Axiom Alternative Investments ügyvezetője a lapnak azt mondta, szerintük a hozamok jelenlegi szintje fenntartható, sőt idén még növekedni is fognak a banki nyereségek. A kamatlábak valóban a másik irányba mozdulnak el, de a nettó kamatbevételek kilátásait is jobbak, az alacsonyabb betéti költségek és a magasabb díjak miatt. Különösen a vagyon- és vagyonkezelésben erős díjbevételű üzletágakkal rendelkező bankok esetében – tette hozzá.
A Citigroup szerint az európai bankok idén összesen 80 milliárd eurónyi osztalékot és 54 milliárd eurónyi visszavásárlást jelentenek be.
A Europe Stoxx 600 Bank indexe mindenesetre új, közel két évtizedes csúcsra emelkedett és mostanra már meghaladat értéke a 690 pontot is. Ennél magasabban utoljára a pénzügyi válságot megelőzően, 2007-ben járt.
Az elemzők véleménye megosztott a tekintetben, hogy itt még érdemes-e tartani az európai bankrészvényekből. Az optimisták szerint lehet még bennük felértékelődési potenciál, különösen amiatt, hogy árazásuk jelentősen elmarad amerikai társaikétól. Ez utóbbiak ráadásul ismét elég népszerűek lettek a befektetők körében, mivel a piac arra készül, hogy Donald Trump jelentősen lazíthat majd a szektorra vonatkozó szabályozáson, ami tovább növelheti az amerikai bankok profitabilitását (meg persze működési kockázatait is).
Eközben az európai bankok vezetői is folyamatosan lobbiznak annak érdekében, hogy a rájuk vonatkozó szabályokon is enyhítsenek, amivel persze a szabályozó hatóság szerepét betöltő EKB részéről ellenállásba ütköznek. Erről bővebben itt írtunk.
