Az elemzők egy részének
várakozásai szerint a korábban várt áprilisi időpontnál egy hónappal hamarabb,
már holnap kamatemelésről dönthet a japán jegybank, a Bank of Japan. Ezzel 17
év után térhet vissza a japán alapkamat a negatív tartományból: a mostani
lépéssel ez -0,1 százalékról nullára emelkedne vissza.
A japán monetáris
politika szigorítását korábban többen olyan tényezőnek vélték, amely komolyan
veszélyeztetheti a globális tőkepiacokat. Ennek oka az, hogy az amúgy hatalmas
megtakarításokkal rendelkező japán lakossági és intézményi befektetők az
évtizedekig alacsony hozamok miatt tömegesen vitték a tőkéjüket külföldre és
fektettek be magasabb kamatozású és hozamú eszközökben.
A nagy félelem az volt, hogyha Japánban megindul a kamatemelés, akkor ezen pénzek egy nagy része
visszatér Japánba, a kivonuló japán befektetők pedig komoly eladási hullámot
indítanának el akár az amerikai, akár az európai kötvénypiacokon a jelzálogkötvényeknél, vagy akár a részvényeknél is.
Az Európai Központi Bank
például tavaly nyáron figyelmeztetett a japán befektetők esetleges
kivonulásának veszélyeire. Valamivel több mint egy éve volt olyan befektetési
banki szimuláció is, amely a japán részvényárak 25 százalékos zuhanását
vetítette előre, ha a kamat visszamegy 1 százalékra.
A kamatemelés esélyét a
piaci kommentárok szerint jelenleg az is növeli, hogy pénteken jelentős
béremelést került kiharcolnia a legnagyobb japán szakszervezetnek, a Rengonak. Ez
alapján az ország legnagyobb vállalatainak munkavállalói súlyozott átlagban 5,3
százalékos fizetésemelést kapnak, míg a kisebb cégek dolgozói 4,4 százalékos
emelésre számíthatnak, összességében a béremelkedés mértéke 30 éves rekord
lesz.
A pénzügyminisztérium
adatai szerint Japán összes külföldi portfólióbefektetése 628,45 billió jen
(4,2 billió dollár) volt december végén: ennek több mint fele kamatérzékeny kötvényekben volt, túlnyomó részben hosszabb lejáratúakban.
A japán intézményi
befektetők közül a nyugdíjalapok jellemzően nem kötnek fedezeti ügyleteket
árfolyamkockázatukra. Ez gyengülő jen esetén extra hozamot biztosít számukra,
erősödő jennél viszont természetesen fordított a hatás. A nyugdíjalapokkal
ellentétben a japán nagy bankok és életbiztosítók inkább fedezik külföldi
kötvényállományukat, hogy csökkentsék a betéteiket és az egyéb
jenkötelezettségeiket érintő kockázatokat.
Nem nagyon hiszek ebben a tőkerepatriálás sztoriban. Ha megnézzük az elmúlt 20 év adatait, kiderül, hogy még 2008-ban a globális pénzügyi válság idején is meglehetősen kevés külföldön befektetett tőke vándorolt vissza Japánba
– mondta Gareth Berry, a Macquarie Bank deviza- és árfolyam-stratégája a Reutersnek.
A Nomura stratégája, Jin
Moteki szerint az olyan befektetők, mint a biztosítótársaságok, csak akkor
fogják elkezdeni hazavinni a külföldi befektetéseket, ha otthon elegendő
hozamot kínálnak a japán államkötvények. Becslése szerint komoly repatriálásra
csak akkor kerül sor, ha a 20 éves japán államkötvényhozamok elérik a 2 százalékot,
ami nagyjából 50 bázispontos emelkedést jelent a hosszabb hozamokban. A Nomura
arra számít, hogy a BOJ októberre 0,25 százalékra emeli az egynapos kamatlábat.
Véleményünk szerint a potenciális repatriálás nagysága, amelyet a hozamgörbe kontroll vége kiválthat, valószínűleg legfeljebb 45 billió jen körül lehet. Arra is számítunk, hogy a japán életbiztosítók lesznek a hazatelepítés potenciális főszereplői
– mondta
Moteki.
Persze vannak más hatások
is. Ha például az ilyen rövidebb lejáratú kamatok akkor emelkednek, amikor a Fed megkezdi a kamatcsökkentéseket, az ugyan csökkenti a kamatkülönbözetre játszó
pozíciók nyitásának vonzerejét, viszont olcsóbbá teszi az árfolyamkockázat
fedezését is.
Egy 3 hónapos dollár-jen
carry trade decemberben éves szinten 7 százalékot hozott, most viszont csak 5
százalékot, mivel mind a jen, mind a japán hozamok emelkedtek.
