BUX 133586.12 -0,15 %
OTP 41630 0,07 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Sosem támadtak még ilyen agresszívan a tőzsdecápák

Tavaly rekord számú ügyben támadták a cégeket aktív részvényeseik. Igazgatókat akartak leváltani, átalakítanák az üzletpolitikát különösen az olyan cégek esetében, amelyek részvényárfolyama gyengélkedik. A legnagyobb cégek sincsenek biztonságban.

2024. január 9. kedd, 10:02

Egyre több részvényes veszi
magának a fáradságot, hogy részt vegyen a
tőzsdei cégek közgyűlési küzdelmeiben
és ne csak passzív szemlélőként kövesse a menedzsment esetleges a baklövéseit, rossz
politikáját.

A vállalatok 2023-ban rekordszámú támadással szembesültek az aktivista befektetők részéről, mivel az elégedetlen részvényesek igyekeztek leváltani az igazgatókat, vagy kikényszeríteni azon üzletágak eladását, amelyek rosszul szerepelnek.

A Lazard befektetési bank
jelentése szerint
az aktivistának nevezett befektetői csoportok tavaly összesen
252 új akciót indítottak világszerte, ami 7 százalékos növekedést jelent az
előző évhez képest. Kevés vállalat volt biztonságban, az aktivisták olyan vállalatokat
is megtaláltak, mint a Walt Disney, a Salesforce és a Starbucks – írja a Financial
Times

Európában és az ázsiai és
csendes-óceáni térségben rekordszámú ilyen akció indult, elsősorban a brit és a
japán cégek menedzsmentjeinek kellet megküzdeniük a részvényesekkel. Az Európában
indított 69 ilyen jellegű akció többsége fúziókkal és felvásárlásokkal
kapcsolatos követeléseket tartalmazott, míg Ázsiában és a csendes-óceáni
térségben 44 új ügy indult, ott elsősorban a helyi
hedge fundok voltak a
legaktívabb résztvevők.

Az aktivista befektetők jellemzően
részesedést vásárolnak egy-egy tőzsdei cégben, majd megpróbálnak olyan
intézkedéseket kicsikarni a vállalat vezetésétől, amelyek véleményük szerint
jelentősen növelhetik a részvények árfolyamát. A korábbi években az volt a
jellemző, hogy a befektetők nyilvános levelekben támadták a vállalatokat és
azok vezetését. Mostanra a módszerek finomodtak, és a szakértők szerint a
részvényesek és a célba vett vállalatok vezetése közötti tárgyalások nagy része
manapság zárt ajtók mögött folyik.

Azonban számos nagy
horderejű úgy így is napfényt látott. Ez növelheti a nyomást a cégek
menedzsmentjein, amelyek a lassuló gazdasági növekedés és a magasabb kamatok
miatt amúgy is komoly problémákkal néznek szembe.

Néhány ilyen tavalyi ügy:

  • A Trian Partners két
    igazgatósági helyet szeretett volna megszerezni a Disney-nél. Ezzel az elmúlt
    évek egyik legvitatottabb harcát indította el a befektető alapítója, Nelson
    Peltz és a Disney vezérigazgatója, Bob Iger között.
  • Carl Icahn neves
    befektető, agresszív kampányt folytatott az Illumina ellen a Grail nevű, rákos
    teszteket fejlesztő cég felvásárlása miatt. Decemberben a cég végül
    bejelentette, hogy megválna a Grailtől.  Eközben
    viszont Icahn-nak saját befektetési cégében egy aktivistával gyűlt meg a baja, a
    Hindenburg Research shortolta részvényeit.

Bár az aktivizmust
elvileg hedge fundok stratégiájának tartják, egyre gyakrabban találni más
típusú részvényeseket is alkalmazói között. A Lazard szerint a tavaly kampányt
indító aktivisták több mint 40 százaléka első alkalommal élt ezzel az eszközzel.
Különösen Európában nőtt az utóbbi esetek száma.

A vállalatok egyre
gyakrabban kötnek hamar tűzszünetet a részvényesekkel. A Lazard szerint az
igazgatósági hely elnyerésével végződő kampányok mindössze 37 százaléka tartott
tavaly 90 napnál tovább, szemben a korábbi 44 százalékkal, és 34 százalékuk egy
héten belül lezárult.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet