Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fejlett országok jegybankjai 2021 elején szinte valamennyien nulla körüli szinten tartották az alapkamatokat, mellette sok esetben eszközvásárlási programok is zajlottak - írta a Magyar Nemzet. Ugyanakkor már az esztendő első hónapjaiban megindultak a találgatások arról, melyik központi pénzintézet léphet előbb a monetáris szigorítás útjára.
A dollár egészben erősödött az uniós devizához képest, összesen 7,5 százalékkal. Az angol a font a dollárral együtt mozgott. A japán jennél viszont nincs nagy inflációs nyomás.
Ami a világ többi valutáját illeti: az első két helyen holtversenyben az izraeli sékel és az ukrán hrivnya osztozik: az euróhoz képest bő 11, a dollárhoz képest négy százalékkal izmosodtak. Az izraeli valuta sikere mögött vélhetően az eredményes járványkezelés áll, az ukrán valuta esetében a korábbi nagy gyengülés korrekciója folytatódik. A cseh korona a következő a sorban, amely öt százalékkal erősödött az euróhoz képest. A svájci frank négy százalékkal erősödött az euróhoz képest.
A vesztesek élén a török líra menetelt, amely a hibás gazdaságpolitika miatt a dollárhoz képest 45, az euróhoz képest 60 százalékot zuhant. A második leggyengébb valuta lett a chilei peso, amely 22 százalékkal veszített erejéből a dollárhoz képet, harmadik helyen pedig az argentin peso végzett, húszszázalékos vérveszteséggel. A forint 3-4 százalékkal gyengült egy év alatt: a 2021. január eleji nagyjából 361 forintról közel 370-re gyengült az euróhoz viszonyítva.
