Az 1864-ben megalakult tőzsde, amely közel ötven éves kereskedési szünet után 1990-ben újranyithatott és ezáltal egybefonódott a rendszerváltással, emblematikus intézményként járult hozzá a hazai piacgazdasági átmenethez, majd a magyar gazdaság fejlődéséhez a következő évtizedek során.
Június 21-én ünnepelte újjáalakulásának 30. évfordulóját a Budapesti Értéktőzsde. A tőzsde kerek jubileuma alkalmából Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és a BÉT elnöke mondott köszöntő beszédet - közölte a BÉT.
Éppen 30 évvel ezelőtt, 1990. június 21-én tartotta meg alakuló közgyűlését az eredetileg 1864-ben megalapított Budapesti Értéktőzsde, amely közel ötven éves kihagyás után nyithatta meg újra a kapuit a rendszerváltás időszakában. A kereskedés kezdetét az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettől kapott csengő jelezte: az újranyitást széles figyelem kísérte, húsz országból közel ezer vendég követte az eseményt.
Indulásának első tíz hónapjában a tőzsde összesített forgalma 10 milliárd forint volt, amely ma jelenkori napi átlagos részvényforgalomnak felel meg. A BÉT legfőbb részvényindexe, a BUX kezdetben 17 részvényt tartalmazott és 1000 pontos bázissal indult, és a 2019-es évet 46 ezer pont felett zárta; az index az elmúlt három évtized során átlagosan évi 14 százalékos hozamot generált, ami vetekszik a legnagyobb külföldi tőzsdeindexek teljesítményével.
1990 óta közel 130 részvénykibocsátó fordult meg a Budapesti Értéktőzsdén, amely napjainkban meghatározó szerepet tölt be mind Magyarország, mind a közép-európai régió tőkepiacán: a 30 év alatt elért dinamikus fejlődésnek köszönhetően a BÉT a régió egyik leginnovatívabb piacává vált, amely a legmagasabb, a fejlett piacok standardjainak megfelelő szolgáltatási színvonalon szolgálja ki az értékpapír-kibocsátókat, kereskedőket és befektetőket a világ minden pontjáról.
