Amilyen heves volt tavaly év elején a frissen bevezetett amerikai reformokra való reakcióként az áremelkedés az amerikai tőzsdéken, annyira fájdalmas volt az október elején megindult esés. Annyira, hogy már októberben és novemberben fontos szinteket tört át az S&P 500-as részvényindex, s december végére az esés már akkora volt, hogy azt a tőzsdei szakzsargon rendszerint medvepiacnak nevezi. Ez ugyanis nem más, mint a vezető tőzsdeindexeknek korábbi csúcsukhoz képest 20 százalékos mértéket elérő esése.

Márpedig az S&P 500-as index esetében megvolt a 20 százalék - szeptember végén 2940 ponton állt a mutató, december 26-án 2346 ponton, ez 20,2 százalék - s így a régóta tartó bikapiacot ezúttal is egy rövidre sikerült medvepiac szakította félbe.

Az azóta tartó emelkedést a különböző elemzői kommentárok meglehetős szkepszissel fogadják, sokan az amerikai gyorsjelentési szezontól várnak kellemetlen meglepetéseket, más elemzők a forgalom alacsony voltára hívják fel a figyelmet. Technikai szempontból azonban a legnagyobb kérdés az, hogy megfordult-e a mostani emelkedéssel a tavaly őszi csökkenő trend, s hosszabb távon is visszatért-e az emelkedő trend az amerikai tőzsdékre, vagy csak egy egyszerű szokásos, medvepiaci rallyval van dolgunk, amely teljesen szokványos jelenség a medvepiacokon is.

Ha tisztán az S&P 500-as index pontértékeit nézzük, akkor ott még nem dőlt el ez az elméleti kérdés. Az indexben ugyanis a tavaly év végi nagy esések előtt 2800 pont körül volt az utolsó olyan csúcspont, ahonnan új mélypontra zuhant az index, s elvileg ennek nagyjából 3-5 százalékos felfelé történő áttörése esetén lehetne arról beszélni, hogy ismét emelkedő trendbe került a vezető amerikai mutató. Ugyanakkor van egy másik jelenség, amely arra utal, hogy el lehet felejteni a pesszimista előrejelzéseket, s néhány hónap múlva a jelenleginél jóval magasabb indexértékeket láthatunk.

Az emelkedés során ugyanis az S&P 500-as index hosszabb távú, 30 napos RSI mutatója átvitte a 60-as értéket, ez pedig úgynevezett "mega-túlvettség" állapotot jelent. Márpedig az ilyen túlvettség az emelkedő trendben lévő piacok sajátja, nem nagyon volt arra példa az elmúlt évtizedekben az S&P 500-as index esetében, hogy medvepiacokon hasonló jelenségnek lehessünk tanúi. Az ilyen mértékű túlvett állapot kialakulásának azért is van nagy jelentősége, mivel tavaly ősszel és télen még bőven "mega-túladottságot" elérő esések voltak a piacon, az októberi mélypont után pont emiatt lehetett joggal feltételezni, hogy további esések állnak még a befektetők előtt, s azok be is következtek.

Az ilyen helyzetre mint a mostani, azaz arra, hogy az index egy az említett mutató által jelzett negatív szélsőségből pozitív szélsőségbe lengett ki, az elmúlt 30 évben találunk néhány példát az amerikai részvénypiacon. A mostanit nem számítva 7 esetben mutatott be hasonló produkciót az S&P 500-as index, s mindegyik ilyen pozitív fordulatot további emelkedés követte a piacon, rövidebb-hosszabb időt követően az S&P 500-as index magasabban járt, mint az adott emelkedési hullám tetején (amely lehet, hogy most közel van, hiszen a túlvettséget jellemzően le szokta valahogy dolgozni a piac). Az utolsó ilyen jelenség 2016 tavaszán alakult ki az amerikai piacon, 2060 pontos S&P 500-as indexértéknél, 2 évvel később a mutató 40 százalékkal járt magasabban.

A Fed január elején utalt arra, a kamatemelések egyelőre véget értek az Egyesült Államokban. A jelek szerint ezzel sikerült olyan hangulatváltozást előidéznie a részvénypiacon, amely akár egy újabb bikapiac kialakulásához is elegendő lehet. Csak nehogy kamatot kezdjenek ismét csökkenteni, ilyen akcióba ugyanis utoljára 2007 őszén kezdett az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet.