Az éves összevetésű maginfláció márciusban 2,7 százalékra emelkedett, miközben elemzők 2,5 százalékot vártak az előző havi 2,6 százalék után, ami erősíti azokat a véleményeket, hogy az infláció rövid távon tartósan fennmarad egy olyan gazdaságban, amelynek előnye származik a nyersanyagárak emelkedéséből is.
A norvég korona, amely a dollárral és az euróval szemben is az idei év legnagyobb nyertesei közé tartozik, közel fél százalékkal erősödött szerdán. A közös európai fizetőeszközhöz képest tavaly november közepén a legerősebb szintre kúszott fel a norvég korona árfolyama, eddigi napi minimumán az euróért már csak 9,5850 koronát adtak a bankközi devizapiacon. A nyereségek dacára a norvég korona továbbra is az egyik legalulértékeltebb fizetőeszköz a világ tíz leglikvidebb devizája - amerikai dollár, euró, angol font, japán jen, ausztrál dollár, új-zélandi dollár, kanadai dollár, svájci frank, norvég korona és svéd korona - közül.
A norvég jegybank március közepén emelte 0,5 százalékról 1 százalékra az irányadó kamatot, összhangban az elemzői várakozásokkal. A norvég gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben a vártnál nagyobb ütemben nőtt, ráadásul a korona gyengesége és az erősödő infláció is szigorúbb monetáris politikát indokolt.
