Felfelé módosították a magyar gazdaság idei növekedésére adott előrejelzésüket az Erste Bank elemzői. A bank szakértői az eddigi 4 százalék helyett most már azt várják, hogy idén 4,3 százalékkal bővülhet a magyar GDP. A jó növekedési számok a lakossági fogyasztás felpörgésének a beruházásoknak lesz köszönhető. A növekvő belső fogyasztás várhatóan az import növekedéséhez vezet, ami negatívumot jelent.
Az infláció (ezt a legutóbbi adatok is alátámasztják) elérte a jegybank által kitűzött 3 százalékos értéket a nyáron - emlékeztetnek - s várhatóan jövőre tartósan is ezen a szinten, vagy szint felett maradhat 2019-ben. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank várhatóan nem változtat majd "galamb" hozzáállásán.
A forint az év első felében és a nyáron drasztikusan gyengült az euróhoz képest, s júliusban soha nem látott szintre süllyedt jegyzése. Ebben szerepet játszott a feltörekvő piaci kockázati prémiumok megugrása, a nagy jegybankok monetáris politikájának normalizálódása is. Eközben viszont az MNB nem hagyott fel az ultra -laza monetáris politikával, s ez ahhoz vezetett, hogy a forint volatilisebbé vált régiós társainál. Az Erste szerint nem is várható, hogy az MNB korábban kezdjen el szigorítani, minthogy az Európai Központi Bank saját szigorítási ciklusát megkezdené.
A magas külkereskedelmi mérleg és folyó fizetési mérleg többlet segített egyelőre abban, hogy a többi feltörekvő piacokon tapasztalt megrázkódtatásoknak túl nagy negatív hatásai legyenek. Azonban érdemes emlékezni arra, hogy a kereskedelmi mérleg többlete lefelé tartó trendbe került. A jó fizetési mérleg pozíció ellenére az, hogy az MNB egyelőre fenntartja laza hozzáállását azt eredményezi, hogy nem nagyon kell számítani jelentős forint felértékelődésre a jövőben.
A bank szakértői azt várják, hogy a forint euróval szembeni árfolyama a jövőben az új, 320-330 forint közötti sávban stabilizálódhat.
A fotó forrása: Shutterstock.
