A svájci frank az olyan, geopolitikai kockázatok által terhelt időszakokban, mint a mostani is, biztonságos menedékként működve rendszerint erősödni szokott. Az elmúlt héten azonban nem működött ez a logika, a svájci deviza az amerikaiak újabb oroszellenes szankcióinak bejelentését követően 2015 januárja óta nem látott szintre gyengült az euróval szemben.
Eközben viszont a sokszor hasonlóként viselkedő japán jen - a szankciók mellett a szíriai újabb vegyifegyver-támadás és az amerikai-kínai kereskedelmi vita elharapódzása miatt is - erősödött.
A furcsaságra a Bloomberg összefoglalója hívta fel a figyelmet. A pénzügyi hírügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint a frank mostani mozgásában szerepet játszhatott, hogy az orosz oligarchákat célzó szankciók sok olyan svájci székhelyű céget is érintenek, amelyeknek tulajdonosai ezen körökből kerültek ki. Manual Oliveri, a Credit Agricole SA devizastratégája szerint az egyik ilyen cég a Sulzer AG.
Az orosz üzletemberek megnövekedett igénye arra, hogy likvidek maradjanak, illetve az, hogy most nem igazán akarnak pont Svájcban pénzt tárolni, megváltoztatta a frank korrelációját a piacok kockázatvállalási hajlandóságával - tette hozzá a szakember, aki elismerte, hogy ezeket az összefüggéseket azért elég nehéz bizonyítani.
A frank esése párhuzamosan történt más svájci eszközökkel. Az említett Sulzer Ag részvényei szerdán például nagyot estek. Csütörtökön viszont már emelkedett az árfolyamuk, miután a társaság bejelentette, többé már nem esnek az amerikai szankciók hatálya alá, mivel az orosz oligarcha, Viktor Vekszelberg csökkentette a társaságban meglévő részesdését. Eközben a kétéves svájci kötvények hozama havi csúcsára emelkedett csütörtökön, mindezt akkor, amikor a német kötvények hozama lefelé mozdult el.
