A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. augusztus 15-ére összehívott rendkívüli közgyűlésének napirendjén szerepel az ehhez kapcsolódó alapszabály-módosítás, az it- és auditbizottsági tagok visszahívása és választása, új könyvvizsgáló választása, az igazgatóság felhatalmazása saját részvény szerzésére, vezetői részvényopciós program jóváhagyása, valamint alaptőke-emelés dolgozói és szavazatelsőbbségi részvények kibocsátása útján.
Mire jó a SZIT?
A szabályozott ingatlantársaságokat lehetővé tévő törvény május végi módosítása megmozgatta az ingatlanos tőzsdei cégek fantáziáját. A Graphisoft Parknál is napirenden szerepel az átalakulás, és a Napi.hu júniusi tőzsdei konferenciáján kiderült, hogy az Appeninn Holding is fontolgatja a SZIT-té alakulást. A SZIT-nek több előnye van: mentes a helyi adó és a társasági adó alól, és ha ingatlant szerez, csak feleakkora illetéket fizet. A befektetők szemében külön vonzerő, hogy az azonos feltételek mellett értelemszerűen nagyobb nyeresége 90 százalékát osztalékként kell kifizetnie.
A SZIT-ekre vonatkozó előírás, hogy a részvények legalább 25 százalékának közkézen kell lennie az átalakulás pillanatában. Ez jelenleg a BIF-nél nem teljesül, mivel a 25,8 millió részvényből 1,8 millió (7 százaléknyi) a társaságé. A többiből 71,5 százalék legnagyobb része az alapító Ungár András családtagjai (köztük Schmidt Mária) által birtokolt PIO-21 Kft. tulajdonában van, Horváth László kazah tiszteletbeli konzul 17 százalékkal rendelkezik, és az 5 százalék alatti részvényesek kezében összesen alig több mint egymillió (4,5 százaléknyi) papír van.
Mire számíthatnak a részvényesek?
A hír alapvetően kedvező a BIF részvényesek számára, kérdés azonban, hogy mennyire. A BIF-részvények árfolyama a 600 forinton megtett nyilvános vételi ajánlat óta ugyanis meredeken elindult felfelé, a csütörtöki záróáruk már 1400 forint volt, ez 35 milliárd forintos piaci kapitalizációnak (cégértéknek) felel meg. Ehhez képest a nehezen elfogadott, egyszer elszabotált közgyűlés után elfogadott beszámoló alapján a cégérték még csupán a 15,5 milliárd forintot érte el (azaz az utóbbi fél évben a papírok árfolyam alapján az nyrt. értéke, különösebb indok nélkül több mint megkétszereződött), a 2015 végi 14,143 milliárd forint után. Ezzel 2016 végére az egy részvényre jutó saját tőke érték 600 forint fölé emelkedett - ehhez képest látványos volt, ahogy e hét elején a papír árfolyama kis forgalom mellett (néhány ezer darabos kötésekkel), napról napra gyorsan emelkedett és a hétfő reggeli 715 forintról csütörtök estére 1450 forintra nőtt.
Napi.hu
A BIF tavalyi konszolidált nyeresége a társaság BÉT-en elérhető adatai szerint 1 milliárd 434 millió forint volt. Ha ennek 90 százalékát valóban felosztaná részvényesei között a cég (hangsúlyozzuk: ezek tavalyi adatok és konszolidáltak, az egyedi beszámolóban szereplő nyereség enné alacsonyabb), az 1,29 milliárd forintnyi osztalék kifizetését feltételezné a részvényesek felé. Ez részvényenként nagyjából 50 forintnyi osztalékot jelentene, ami az 1450 forintos árfolyamon számolva nagyjából 3,5 százalékos osztalékhozamnak felelne meg.
Összehasonlításképpen: a Magyar Telekom közvetlenül az idei, 25 forintos osztalékszelvény levágását megelőző napon 490 forintos árfolyamon cserélt gazdát a BÉT-en, ami 5,1 százalékos osztalékhozamot jelentett.
| Megnevezés | 2015 | 2016 |
| Árbevétel | 2 901 730 | 2 754 918 |
| Üzleti eredmény | 238 234 | 1 501 823 |
| Pénzügyi tevékenység nettó eredménye | -141 936 | -67 512 |
| Adózás előtti eredmény | 96 299 | 1 434 311 |
| Adózott eredmény | 59 195 | 1 405 734 |
| Befektetett eszközök | 14 390 711 | 13 445 727 |
| Jegyzett tőke | 2 583 220 | 2 583 220 |
| Saját tőke | 14 143 387 | 15 500 121 |
| Eszközök összesen | 18 573 847 | 19 361 636 |
| Alkalmazottak száma (üzleti év végén) | 24 | 46 |
| Részvényszám (darab) | - | 25 832 200 |
| Piaci kapitalizáció 1450 forinton (ezer HUF) | - | 37 456 690 |
| P/E 1450 forinton | - | 27 |
| P/BVPS 1450 forinton | - | 2 |
| Forrás: BÉT, Napi.hu-gyűjtés | ||
Spekulációs láz tört ki
A BIF-papírok árfolyamát vélhetően nem csak ez az egy hír hajtotta felfelé az elmúlt napokban, hanem segítségére lehetett az a spekulációs láz, amely az elmúlt hónapban bontakozott ki a kisebb kapitalizációjú és alacsonyabb közkézhányadú részvények piacán a Budapesti Értéktőzsdén. A Mészáros Lőrinc beszállása óta hatalmasat emelkedő Konzum és Opimus részvényei után a befektetők láthatóan megtalálták az ilyen papírokat, hiszen nem csak a BIF drágult nagyot, de például az évek óta elfeledett Csepel Holding részvényei is napok óta rallyznak, két hét alatt 550 forintról 1000 forint közelébe emelkedve.
Az alacsony közkézhányadú részvények árfolyama egy-egy ilyen hullámban meglehetősen nagyot tud mozogni, akár felfelé is. Elég az hozzá, hogy a szokásos, néha csak néhány százezer forintos napi forgalom többszörösének megfelelő mennyiségű részvényt megvásároljon valaki a tőzsdén, s a napi maximális, felfüggesztési limitnek megfelelő árfolyamon nagy mennyiségű vételt "rakjon be" a kereskedési könyvbe. Az eladói oldal ekkora keresletet ilyenkor nem képes kielégíteni, egyrészt mert nincs is a piacon ennyi eladandó papír, másrészt mert az eladók sokszor - látva a nagy érdeklődést - vissza is húzódnak és várják a magasabb árfolyamokat.
A kisebb részvények ("cats and dogs") szinte korlátlan szárnyalása egyébként Charles Dow, a Wall Street Journal alapítója és a Dow-elmélet alapjainak lefektetője szerint alapvetően a bikapiacok utolsó fázisához köthetőek, amikor a befektetők már bármit hajlandóak megvásárolni - sokszor irracionális árakon is. Az ilyen részvényekről Dow azt írja:
a törvényszerűen néha beköszöntő medvepiacok utolsó fázisában a korábbi bikapiacon elért nyereségük gyakorlatilag teljes egészét elveszíthetik.
