Sokat ártott az amerikai gazdaságnak a dollár elmúlt másfél évben történt felértékelődése a többi vezető devizával szemben, azonban szakértők szerint van egy ország, ami jobban megszenvedi a zöldhasú felértékelődését. Ez pedig Kína. Az amerikai dollár a főbb devizákból készült kosárral szemben 2014 közepe óta mintegy 20 százalékkal értékelődött fel, azonban a kínai jüannal szemben, amelynek árfolyamát alapvetően a dollárhoz rögzítik, mindössze 3 százalékkal drágult ebben az időszakban - írja a Bloomberg.
Az erős dollár kétségtelenül rosszat tett az amerikai exportnak, ennek értéke az év első 10 hónapjában 4,3 százalékkal csökkent. Azonban a kínai gazdaságot nagyobb károk érik. Az összeállítás szerint a külkereskedelem volt felelős tavaly az amerikai GDP 23 százalékáért, addig Kína esetében ez az arány ennek közel a duplája, 42 százalék volt.
A Goldman Sachs elemzőinek modellje szerint egy hirtelen, 10 százalékos dollárerősödés mintegy 1 százalékponttal lassíthatja a kínai gazdaság növekedési ütemét, ez közel kétszerese az amerikai gazdaságra gyakorolt hatásénak. A kínai gazdaság sokkal jobban függ a külkereskedelemtől, mint az amerikai, s ennek következtében az árfolyamhatás is sokkal nagyobb - magyarázza a jelenséget Jan Hatzius, a Goldman vezető közgazdásza.
Meg lett az eredménye
A dollárhoz kötött jüan követte a zöldhasút az elmúlt másfél éves hegymenetben, a kínai deviza így a külkereskedelmi forgalommal súlyozott devizakosárhoz képest 15 százalékkal értékelődött fel ebben az időszakban. Mindezt egy olyan időszakban, amikor gazdaságának amúgy is a lassulással kell megküzdenie, s amikor a munkaerő-költségek növekedése miatt amúgy is veszített a versenyképességéből az olyan országokkal szemben, mint például Thaiföld, vagy Vietnam.
Ennek meg is lett az eredménye, a kínai gazdaság növekedési üteme a hivatalos statisztikák szerint a harmadik negyedévben 6,9 százalékra lassult, ami a legalacsonyabb ütem 2009 óta. A gyengébb feldolgozóipari és exportteljesítményt a szolgáltatási szektor és a belső fogyasztás növekedése volt csak képes ellensúlyozni.
Az elmúlt 10 évben a dollárral szemben a kínai deviza árfolyama 26 százalékkal emelkedett a dolláréhoz képest, ezzel a második legerősebb deviza volt ebben a relációban a nagyobb devizák közül a svájci frank után, amely 31 százalékkal drágult. Az erősebb árfolyam nem csak az exportot és a feldolgozóipart sújtja, de megnehezíti a defláció elleni küzdelmet is, mivel az importárak nyomás alatt maradnak. A termelői árak októberben 5,9 százalékot estek éves összehasonlításban, ez már a 44. hónap sorozatban, amely csökkenést hozott.
Folyamatos kereszttűzben
Hatalmas felfordulást okozott augusztusban a devizapiacokon, amikor kínai jegybank több lépésben 4 százalékot meghaladó mértékben leértékelte a jüan dollárhoz képesti árfolyamát, s eladási hullámot indított el a devizapiacokon. A kínai vezetés azóta is folyamatos támadások kereszttüzében áll, legutóbb az amerikai elnökségre pályázó Donald Trump intézett kirohanást ellenük, mondván, Kína a világ legnagyobb árfolyam-manipulátora.
Ennek ellenére Lawrence Summers, volt amerikai pénzügyminiszter, aki jelenleg a Harvard Egyetem tanára úgy véli, Kína tovább értékeli majd lefelé a jüant, mert egyszerűen nem tehet mást. Arra számít, hogy eközben kínai megpróbálja majd csökkenteni devizájának erős kötődését a dollárhoz. Egyszerűen nem tudják megtenni, hogy egyszerre lazítsanak a monetáris politikán, fenntartsák tőkepiacuk relatív nyitottságát és stabilan tartsák az árfolyamot. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a tőkeáramlás kifelé tart az országból.
Persze itt sem egyértelmű a helyzet. A Hong Kong University szakértői szerint nem várható újabb drasztikus kínai leértékelés, mivel ezzel jelentősen destabilizálnák az ország utóbbi időben amúgy is törékeny tőkepiacát. Ráadásul a kínai vállalatok egy jelentős része dollárban van eladósodva, s a jüanhoz képest erősen felértékelődő dollár jelentősen növelné a vállalati szektor adósságterheit.
