Az Európai Unióhoz tavaly nyáron csatlakozott Horvátország gazdasága ugyanattól a betegségtől szenved, mint amitől a többi, nyaralók körében népszerű mediterrán ország - írja az országról közölt összefoglalójában a CNBC.com. A rendkívül hatékonytalan állami szektor aránya magas a gazdaságon belül, s a válság óta csak növekedett. A munkanélküliség magas, gazdasági növekedés pedig nincs.
Mediterránnak lenni annyit jelent, hogy hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy nem működik olyan hatékonyan, mint a hidegebb éghajlattal rendelkező országokban - mondta a portálnak Andrej Grubisic, egy zágrábi pénzügyi tanácsadó cég alapító-tulajdonosa. Temperamentumosabbak vagyunk, forróvérúek, viszont a pénzügyi fegyelem nem az erősségünk - tette hozzá.
A válság kirobbanása előtt a horvát gazdaság éves szinten 4-5 százalékkal nőtt, a jövedelmek duplázódtak, s jelentősen javult a gazdaság és a szociális ellátások színvonala. Az európai pénzügyi válság azonban drámai hatásokkal járt az országra nézve, amelynek gazdasága immár hatodik éve van recesszióban, az ország GDP-je ebben az időszakban 12 százalékkal csökkent a Világbank adatai szerint.
Eközben a munkanélküliség az egekben ragadt, a májusi adatok szerint elérte a 16,3 százalékot, ez a harmadik legmagasabb érték az Európai Unión belül, s jelentősen meghaladja a 10,3 százalékos uniós átlagot. A fiatalok munkaerő piaci helyzete siralmas, a 25 év alattiak körében a munkanélküliségi ráta 48,7 százalékos, ennél magasabb aránnyal csak Spanyolországban és Görögországban találkozni.
Velimir Sonje, egy zágrábi üzleti tanácsadó cég alapítója szerint a gazdaság problémáját alapvetően a strukturális reformok hiánya jelenti, ezekre pedig már régóta szükség lenne. Szerinte komoly gond, hogy a válság előtt a hazai kereslet növekedése sokáig elfedte ezeket a gondokat. Mint rámutatott, Horvátország hagyományosan drága ország a termeléshez, az adóterhelés ugyanis nagyon magas. Az árverseny sosem tartozott Horvátország erényei közé - mutatott rá. A Világgazdasági Fórum legutóbbi jelentése szerint Horvátország a 75. helyen áll a versenyképességi rangsorban a 144 vizsgált ország közül.
A válság kitörése óta a belföldi kereslet nem tért magához és a strukturális reformok is akadoznak. Az üzleti környezet rendkívül rideg, a munkaerő piac szabályozása hasonlóképpen, így az ország nem képes ellensúlyozni a magas árszínvonalból adódó hátrányait egyéb előnyökkel, s nem volt képes kiaknázni a világgazdaság fellendülését - mondta Sonje.
Akárcsak a többi mediterrán országban, a politikai elit önzése, párosulva az erős szakszervezetekkel folyamatosan gátolja a népszerűtlen reformintézkedések meghozatalát. Semmilyen intézkedés nem történt, ami rugalmasabbá tenné az ország munkaerő piacát. Ez párosul a gazdaság stagnálásával, így nem meglepő, hogy a munkanélküliség magas szinten ragadt - mondta Luka Oreskovic, a Harvard Egyetem munkatársa.
A kedvezőtlen körülmények ellenére néhány horvát cégnek sikerült meglovagolnia az EU csatlakozással járó előnyöket, s ezek később egy beinduló gazdasági növekedés motorjává is válhatnak - véli Oreskovic. A CNBC a legnagyobb horvát élelmiszer kiskereskedelmi céget, az Agrokor-csoportot, a hosszú évek után ismét nyereségessé váló Podravkát említi.
